Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
lámukat, mint mielőtt a Tisza fő árhulláma torkolatukig érne, úgy a Tiszán nagyon veszélyes helyzetek Tokaj alatt már nem alakulhatnak ki. A Tisza mellékfolyóinak — főként a kis esésű szakaszon betorkolló Körösnek, de különösen a Marosnak — nagy árhullámok esetén visszaduz- zasztó hatásuk van a Tiszára akkor, ha abban még viszonylag kevesebb víz folyik. 1970-ben pl. a Marosnak már május 21-én a Tiszába zúdúlt első, és a Maroson akkor LNV-t jelentő árhulláma a Tiszába érkezés után szinte órák alatt visszaduzzasztotta a Tisza vizét egészen Tiszaugig, sőt kisebb mértékben még feljebb is, a Körös vizét pedig szinte Gyomáig. A Tisza vízállása az említett szakaszon egyik napról a másikra 50—150 cm-t emelkedett, anélkül, hogy ennek a tiszai vízlefolyásban okát lehetett volna találni. A szamosi eredetű árhullám ugyanis a vísszaduzzasztás napján még Szolnoktól is messze járt. Ugyanennél az 1970. évi árvíznél június 16-át, a Körös árhullámának Tiszába jutását követően Szolnok és Csongrád között áradt meg a Tisza a Körös visszaduzzasztó hatásaként és tiszai lefolyási okokból nem magyarázhatóan. A Felső-Tisza-íorrástól a Szamos betorkollásáig, tehát Vásárosnamé- nyig terjedő szakasza külön is említendő, mert önmaga is alkalmas olyan árhullámok elindítására, amelyek a Tisza alsóbb szakaszán is érvényesülhetnek. A Tiszát ezen a szakaszon nagyesésű hegyi folyók táplálják és a fő folyó völgyében az áradó vizek nagyon hamar összetorlódhatnak. Itt a Tiszának mind a téli-tavaszi, mind a koranyári, mind pedig az őszi árvizei jelentősek lehetnek. A Felső-Tisza maximális vízhozama elérheti a 3000 m:i/s-t, bár 1970-:ben ennél jóval nagyobb vízhozamot is valószínűsítettek. A Szamos Észak-Erdély vizeit hozza Vásárosnaménynál a Tiszába. A vízgyűjtő általában kevesebb csapadékot kap, mint a Felső-Tisza vízgyűjtője. Nagy árvizek esetén azonban a Szamos a Felső-Tiszával kb. egyező, sőt, azt meghaladó vízhozamokat is szállíthat. Jellegzetes, hogy még 1937- ben is Korbély az 1600 m3/s-t tekintette a Szamos legnagyobb árvízi hozamának. 1970-ben bizonyos, hogy ez a maximális hozam 3000—3600 m3/s volt, sőt egyes számítások szerint elérte a 4200 m3/s-t. Valószínű, hogy időközben a Számos-vízgyűjtő hidrológiai jellegében is változások következtek be, de az is valószínű, hogy az 1970. évi árvíz egyedülállónak tekinthető eddigi tapasztalatainkat illetően. Nem tekinthető azonban egyedülállónak az 1970. évi nagy árvíz a jövőt illetően, mert pl. a Maros 1975-ben szinte azonos méretekkel megismételte az 1970. évi nagy árvizet. A Szamoson és a vízgyűjtőjén nemrégiben néhány árvízcsökkentésre is alkalmas tározó épült, és a jövőben várhatólag több is épülni fog. Ezek árvízvisszatartó hatása különösen a Tiszát illetően mondható előnyösnek, hiszen a Tisza árvizei így időben elnyújtot- tabban jutnak Alföldünkre. A tározókapacitás árvíz miatti kimerülése azonban beláthatatlan veszélyeket is rejt magában, ugyanis a már vissza' nem tartható víz kialakult árvízi helyzeteket olykor súlyosbíthat is. A Bodrog vízgyűjtő területe öt nagy és számos kisebb heves vízjárású folyó vízgyűjtőjéből áll. Az esések eloszlása igen kedvezőtlen. Ennél fogva a Bodrog völgyében a vizek rendezése előtt váratlan helyzetek mindig kialakulhattak, bár a Bodrog vize összességében a Tisza szempontjából soha 26
