Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
A kiépítés mértékének megállapítása minden esetben egy optimalizá- ciós feladat megoldása, melyben arra törekszünk, hogy a kiépítéssel elért eredménynövekedés az adott beruházási keretek helyes kihasználásával, de a kereteken belül maradva, maximális legyen. Az eredménynövekedésbe a helyesen értékelt elhárított károk értékén kívül a védekezési költségekben elért megtakarítást is be kell számítani. Ez az optimalizációs feladat lényegében kétfajta vizsgálatra irányulhat attól függően, hogy egy öblözeten belül keressük a leggazdaságosabb megoldást a szóba jöhető különböző technológiai lehetőségek és kiépítési mértékek között, vagy több öblözet fejlesztését tervezve azt keressük, hogy az adott beruházási lehetőséget variálva az optimális megoldást kívánjuk kiválasztani. A legkedvezőbb megoldás megkeresésének módszere matematikailag megoldott, erre vonatkozólag több elméleti tanulmány is jelent meg a közelmúltban. Megfelelő mennyiségű és megbízhatóságú alapadat birtokában elvileg elkészíthető mind a különböző mértékű kiépítés költségábrája, mind az elhárított károk, illetve megtakarított védekezési költségek grafikonjai, így egyértelműen kikereshető volna az optimális megoldás. Sajnos a dolog mégsem ilyen egyszerű, a nehézségek kétirányúak. Egyrészt, amint ezt a 3.111 pontban kifejtettük, az árvízvédelmi töltések tönkremenetelét és így az árvízi elöntést az árvíznek több — egymástól alapvetően különböző — hatása okozhatja, melyek közül csak egy — a magassági meghágás — állapítható meg viszonylagos pontosan. A többi (szivárgás, átázás, buzgárosodás stb.) már nem. Ez utóbbiaknak kutatása még nem jutott olyan eredményre, amelyek matematikai megfogalmazásra alkalmasak lennének. Másrészt az alapadatok feltártsága sincs a töltés és altalaj fizikai-kémiai vizsgálata terén abban a helyzetben, hogy arra a fejlesztés szükséges mértékének megállapításánál a helyszínre vonatkozó konkrét feltárás nélkül döntést alapozni lehessen. Ugyanez áll az elhárított károk értékelése tekintetében is. E tekintetben itt csak egyetlen kérdésre mutatunk rá, arra, hogy milyen hatása van a kár alakulására az elöntés különböző időpontjának, tartalmának és helyének az egyes iparágak és mezőgazdaság szempontjából. Mindez nyomatékosan hangsúlyozza a fiziko-kémiai kutatás folytatásának szükségességén túlmenően a talaj fizikai és közgazdasági alapadatok feltárásának, rendszerezésének fontosságát is. Ennek megtörténtéig célszerűnek látszik a gazdaságossági vizsgálatokat egyes konkrét öblözetekre korlátozva a tervezés keretében elvégezni. Az alapadatok feltárását pedig a távlati tervezés érdekében a kutatási program keretében folytatni. 3.122 A védmüvek kiépítési mértéke 233
