Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
A felszakadás két esetben következhet be. Első esetben a fedőrétegre ható víznyomás egy bizonyos felületen nagyobb, mint az adott felület területén a fedőrétegben fellépő nyírófeszültség és így a kerület mentén a fedőréteg elnyíródik. Második esetben a törés akkor következik be, ha a felpuposodó fedőréteg áthajlása meghaladja a kritikus értéket. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen típusú felszakadás nagy valószínűséggel elháríthatatlan katasztrófához vezet, ezért nagy fontosságú az erre veszélyes szakaszok felderítése és a fedőréteg megerősítésével vagy a víznyomás csökkentésével való biztosításuk (terhelő padka, nyomáscsökkentő kutak). Szikes altalaj. Szikes anyagot a töltésbe beépíteni általában nem szabad. Ez már a régi töltésépítések idején is ismert volt és kevés kivételtől eltekintve ezt a tilalmat be is tartották. Az utóbbi két évtizedben, elsősorban az 1970. évi tiszai árvíz alkalmával azonban kiderült, hogy ha nem is a töltésbe beépítve, hanem a töltések altalajában több helyen található szikes anyag. A töltésépítés tekintetében veszélyes anyagokra vonatkozó kritériumokat a VITUKI megállapította és részletes jelentésben foglalta össze. Ezek közül a legfonotosabbakat 3.23 pontban ismertetjük. Ezekről a szikes anyagokról megállapították, hogy bár vizet át nem eresztőek, azonban vízzel érintkezve a vizet bár lassan, de nagy mértékben veszik fel. Át nem eresztik, de maguk a víz hatására erősen megduzzadnak (15—25%). Vízzel telítődve nyírószilárdságukat elvesztik és teljesen elfo- lyósodnak. Ilyenkor a töltés nyomása alól kitérve, a töltés leszakadását okozhatják. Az anyag duzzadási nyomása nem nagy, mindössze 0,2—0,4 kp/cm2 leterheléssel a duzzadás megakadályozható. Feltehetően ezzel magyarázható az, hogy a megfolyósodás az 1970. évi esetben is a töltés mentett oldali lábánál, tehát terheletlen helyen volt leginkább észlelhető. A már vízzel telített és megfolyósodott anyag konszolidálódása évekig tart és terheléssel nem érhető el, ezt csak laboratóriumi körülmények között melegítéssel lehet siettetni. Az így megfolyósodott altalaj ú töltés megerősítése feltétlenül szükséges, de minden esetben különleges feltárást és egyedi tervezést igényel. 3.113 A töltéserősítések tervezése A hiányosságok megszüntetésére szükséges beavatkozásokat az egyes hiányosságok ismertetésével egyidejűleg tárgyaltuk, a beavatkozások technológiai kivitele nem tér el alapvetően az új töltések építési technológiájától, így azt nem is választjuk külön, hanem együttesen a 3.12, illetve a 3.2 pontokban tárgyaljuk. Eltérés mindössze a gazdasági hatékonyság, illetve az elhárított károk, költségek tekintetében mutatkozik. A hiányosságok megléte nagymértékben emeü az árvízvédekezés költségeit, úgyhogy megszüntetésük eredménye elsősorban ezeknek a költségeknek elmaradásában, de legalábbis számottevő csökkenésében jelentkezik, bár tagadhatatlan, hogy a munkálatok következtében az árvízi biztonság is jelentősen növekszik. 231
