Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
A—23. ábra Töltéserősítés szivárgóval Ha az altalaj fedőrétege hiányzik vagy nem elég vastag (2 m) és így a töltés alatti vízvezető rétegből a felszivárgás a mentett oldali rézsű felé erős, ez is a rézsű megcsúszását okozhatja. Ilyenkor megkísérelhető a vízvezető réteg teljes lezárása, ha ti. a réteg nem vastag, vagy pedig a mentett oldalon épített szivárgókkal, kutakkal kell a réteget megcsapolva a káros felszivárgást csökkenteni, illetve megszüntetni (A—23. ábra). Rétegszivárgás. A töltés testének átázása legritkább esetben történik az előző pontban leírt egyenletes átázás formájában. Árvízvédelmi töltéseink nem egy ütemben épültek ki teljes szelvénnyel, hanem az emelkedő árvízszintek után igazodva szakaszonként erősítették azokat. A már meglevő töltések felszín közeli része az atmoszferiliák, a gyökerek és féregj áratok hatására átalakult, általában járatossá, morzsáiékosabbá, tehát vízáteresztőbbá vált. Ha a töltés erősítésekor ezt a réteget nem távolították el kellő mértékben, akkor az így ráépített új, bizonyos mértékben vízzáróbb anyagú töltéstest és a meglevő régi rész között egy lazább, vízáteresztőbb réteg maradt. Az akkor szokásos talicskás munka nem biztosította a rétegek kellő keveredését, kötődését, így az ezen a rétegen gyorsan behatoló víz és az ott talált humuszsavak hatására morzsalékossá alakult talajrétegben kifejezett vízvezető erek képződhetnek (A—24. ábra). Az így kialakult vízvezető ereken behatoló víz még a töltéstest átázása előtt eljut a mentett oldali rézsűhöz és annak helyi átázását, leszakadását okozhatja. Hangsúlyozzuk, hogy az ilyen másodlagos fekvésű, átalakult, morzsalékossá vált anyagok áteresztő képessége k = 10 —ÍO“'1 cm/s, illetve 10 m/nap értéket is felvehet. Védekezni az ilyen rétegszivárgás ellen, illetve a töltést megerősíteni nyilvánvalóan helyesebb az áramló víz útjának lezárásával, semmint a töltésszelvény globális erősítésével. A veszélyes rétegszivárgások helye az árvíz elmúltával nem deríthető fel és a mai talajmechanikai ismeretekkel is csak bizonytalanul lehet az ilyen szivárgásokra veszélyes szakaszokat feltárással (geoelektromos szondázással) megállapítani. Kialakulásukra leginkább az árvíz alatt végzett — lehetőleg vízikizárá226
