Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
Az idők folyamán — a fokozatos kiépítés során — igyekeztek a szükségesnek felismert változtatásokat végrehajtani. Tervszerű, átgondolt erősítésre azonban mindaddig nem kerülhetett sor, amíg a vízügyek államosítása az egységes szemlélet érvényesítését nem biztosította. Az államosítás óta eltelt 30 év heves árvizei nyomatékosan rámutattak arra, hogy a korszerű ismeretek alapján megindított és részben elvégzett kutatások eredményeinek felhasználásával haladéktalanul hozzá kell látni az árvízvédelmünk rekonstrukciójához. Ennek keretében elsősorban a meglevő művek korszerűsítése szükséges, ehhez számba kell venni azok főbb hiányosságait. A hiányosságokat a következőkben mérethiányokra, anyagi (talajmechanikai, kémiai) és építéstechnológiai csoportokra osztva tárgyaljuk. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) 1976-ban befejezett szabatos matematikai és statisztikai vizsgálatai alapján elkészítette a magyarországi folyók árvizeinek jellemző adatait, a folyók különböző valószínűségi árvízszintjeit, az árhullámok adott szint feletti időtartamának valószínűségét és az adott szintet meghaladó árhullámok számának valószínűségét tartalmazó jelentését. A jelentés alapján az Országos Vízügyi Hivatal a Minisztertanács 2006/1973. (I. 31.) sz .határozatának figyelembevételével megállapította és a ,Magyarország folyóinak mértékadó árvizei” című kiadványba foglalta a folyók mértékadó árvizeire vonatkozó előírásokat. Magassági viszonylatban ez az előírás tartalmazza a folyók mértékadó árvízszintjét és az előírt magassági biztonságot, így az egyes konkrét esetekben a magassági hiány pontosan megállapítható és mértékétől és a veszélyeztetett értéktől függően annak megszüntetése megtervezhető és végrehajtható. A magassági hiányok megszüntetése, különösen, ha azok nagyobb méretűek, magával hozza a töltés keresztmetszeti méreteinek megváltoztatását is, így célszerű a töltés erősítését egységesen tárgyalni. Az árvízvédelmi töltések minimális keresztmetszeti méreteit, így azok koronaszélességét és a rézsűk hajlását egyrészt szilárdsági, állékonysági szempontok alapján, másrészt fenntartási és főképpen árvízvédekezési üzemi szükségesség figyelembevételével az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat állapítja meg. A rendeletileg előírt méretektől (koronaszélesség, rézsűk) a tervezés vagy a kivitelezés során eltérni csak indokolt esetben, előzetes engedéllyel szabad. Az eltérést az árvizek alatt tapasztalt káros vízzárósági és állékonysági jelenségek tehetik indokolttá. Ezek a káros jelenségek igen eltérő okokra vezethetők vissza, éppen ezért az árvízi tapasztalatok gondos mérlegelése és helyszíni feltárások után kerülhet csak sor a töltéskeresztszelvény meghatározására, részletes szivárgási és állékonysági vizsgálatok alapján. Az anyagi és építéstechnológiai hiányosságok igen gyakran együttesen — összekapcsolódva — jelentkeznek, ezért célszerűnek látszik azok együttes tárgyalása. Töltésátázás. Árvízkor a töltésen át meginduló szivárgás és az altalajból a víznyomás következtében felemelkedő víz hatására a töltés teste töb224
