Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése

3. A védelmi művek tervezésénél, építésénél és fenntartásánál alkalmazott

korszerű módszerek

3.1 A védelmi művek tervezése

3.11 A meglevő védelmi művek erősítése 3.111 A védőképesség vizsgálata

Az árvízvédelmi töltések feladata a folyók árvizeit az e célra rendelt mederben tartani, az árvizek kiöntését a mentett ártérre megakadályozni. Az árvízvédelmi töltések védőképessége alatt a töltéseknek azt a képességét értjük, hogy ennek a feladatnak milyen mértékben tudnak eleget tenni.

Ezt a védőképességét az árvizek több vonatkozásban teszik próbára. Több különböző, együttesen vagy külön-külön jelentkező behatásokkal okozhatják a védtöltés védőképességének megszűnését, a töltés átszakadását, az árterület elöntését.

Ezek a károsodást, illetve végső soron tönkremenetelt okozó behatások különbözőek, eltérőek azok okai, természetük, bekövetkezésük valószínűsége stb., így természetesen az ellenük való védekezés is eltérő.

Ahhoz, hogy a kártételek elleni védekezés lehetőségével, hatékonyságával, így a töltés védőképességével foglalkozzunk, elsősorban is magukat a károsodást okozó jelenségeket kell megismernünk.

Az árvíz a töltés tönkremenetelét négy, lényegesen különböző behatásával okozhatja. Ezek

aj az árvíz szintje magasabbra emelkedik a töltés koronájánál, az árvíz a koronán átömölve, a koronát és a mentett oldali rézsűt erodálva elmossa.

Ezt röviden töltés meghágásnak nevezzük.

b) Az árvízi mederben (a hullámtéren) tartós szél hatására keletkező hullámzás támadja meg a töltést és egyrészt a vízoldali rézsűt bontja meg, másrészt magas vízállásnál a hullámok a koronán is átcsapva a töltés meg- hágásához hasonló módon okozzák a töltés tönkremenetelét.

c) Tartósabb árvíznél a töltés teste a folyóból a mentett oldal felé a töltés testén át történő vízáramlás hatására mind jobban telítődik, szilárdsága ennek folytán csökken, végül a mentett oldali részű megcsúszik, leszakad és legvégül a meggyengült töltés át is szakadhat.

d) A víz áramlása a mentett oldal felé a töltés alapjában, altalajában is megindul, nyomása a kritikus mértékűre fokozódik, ami a mentett oldalon buzgárosodáshoz, talaj töréshez vezethet.

E négy alapvetően eltérő kárt okozó jelenség ellen a védelemnek is alapvetően eltérő módszerei vannak, ezért célszerűnek látszik a töltés védőképességét is a jelenségcsoportok szerint elkülönítve vizsgálni.

Legismertebb a töltésmeghágás esete, amikor az árvíz szintje a töltéskorona fölé emelkedve a víz a koronán átömlik és erodáló hatásával teszi tönkre a töltést.

221