Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
Az emberi beavatkozás során azonban ellenkező irányba ható változásokkal is kell számolni. A mesterséges tároló, késleltető elemek rendeltetés- ellenes használata vagy tönkremenetele veszélyes helyzeteket teremthetnek. Ez ismét az integrált rendszerkezelést, a koordinált nemzetközi irányítású üzemet teszi nélkülözhetetlenné. A csatornázott folyószakaszokon az árvízvédelmi művek, állékonyság, kezelés, fenntartás és a rajtuk folyó védekezés tekintetében is, sok esetben új helyzetbe kerülnek. A töltések állandó lábvize a duzzasztott szakaszokon a töltés alatti rétegek és a töltés anyagának szerkezete szerint a védvonalak ellenálló képességé általában javítja, de egyes helyeken ronthatja is. A csatornázott folyó nagy létesítményeinek kapcsolódó beruházásaként az ilyen helyeket gondos feltárás után meg kell erősíteni. A szakszerű megerősítés után a csökkent víz játék és a földművek konzisztencia állapotának állandósulása kedvező hatású a töltések állékonyságára. 2.32 Az árvizek növekvő hevessége Az árvizek hevességének növekedését már az elmúlt évtizedekben is tapasztalhattuk. Ennek elsődleges oka a külterjes gazdálkodás területi ki- terjesztése idején a területek letárolásában, használatuk megváltozásában volt felismerhető. A következő szakaszban a városiasodás során növekvő burkolt felületek — épületek, utak, utcák stb. —i gyorsították a lefolyást. Mindkét területi tényező a vízjárás hevességét fokozta. A medrek alakulása hasonlóképpen hatott. Az átmetszések célja a mederbeni lefolyás gyorsítása volt. A tervezett hatást azonban tovább növelte, hogy a medrükből kilépett árvizek az előteret fokozatosan feltöltöt- ték. Ennek iskolapéldája a Po, de a mi Tiszánk sem áll messze ettől. A kisebb vízgyűjtő mellékfolyókon ez a hatás szembetűnőbb, mint a nagyobb és ennélfogva minden területfelhasználási forma mellett kiegyenlítettebb vízjárású folyókon. A lefolyásszabályozás fokozatos megvalósulása a hevesség csökkentésére irányul. Az első lépcsőben a csatornázott folyók kis vízszintjeinek ingadozásában áll elő igen nagy mértékű javulás, míg a nagy vizek szintjeit az ilyen beavatkozás alig érinti. A vízszintingadozásban kifejezett hevességcsökkenés azonban koránt sincsen kapcsolatban a vízhozamokban kifejezett hevességgel. A legkülönbözőbb igények kielégítése miatt ez feltartóztathatatlanul tovább növekszik és éppen ezért teszi szükségessé költséges szabályozó elemek megépítését. A szükségesnél több víz megjelenése a területeken azonban a sík- és dombvidéki vízrendezés végrehajtásával együtt ismét gyorsítja a lefolyást és ezzel növeli a csúcsokat és a hevességet. Kellő információ hiányában a kiegyenlítő elemek tudatos szabályozásából származó hevességnövelő tényezőket alig lehet megjósolni. Számos esetben fel lehet tételezni a napi energiafogyasztás ingadozásaihoz igazított üzemet. Ez mesterséges, néhány órás periódusú, de nagy amplitúdójú árhullámokat okoz. Még kevésbé határolhatok be a nagy tárolók gyors ürítésének elhatározásából vagy katasztrófáiból származó jelenségek. 215
