Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
szélynek kitett társadalmi vagyon felmérését, amely munkaigényes feladat. Ezt a munkát első közelítésben az 1970. évre és az ország 116 öblözetére elvégezték (Budapest és Szeged városokra a munka nem készült el). Ez az első közelítés azonban nem elég pontosan tükrözi az árvízveszélyekkel ténylegesen érintett területeket és azok egymás közötti súlyát. A célnak jobban megfelelő adatokhoz a különböző feltételezett katasztrófahelyzetek térbeli és időbeli alakulásának előrejelzése után juthatunk. Az előrejelzés a jövő feladata. A várható eredmények azonban nemcsak az árvízvédelmi művek szerepének és hatékonyságának tisztázására, de a leghatékonyabb fejlesztés útjának kijelölésére és a védekezés során adott, nem várt káresemény nyomán megteendő szükségintézkedésekre is igen hasznos útmutatóul szolgálhatnak. A számításokhoz szükséges adatokat karban kell tartani. A sorolás az időközi változások szerint változik. Az összes természeti és szellemi erőforrások, melyeket egy adott időpontban a káresemény érint, nem számszerűsíthetők. Még az érintett területen felhalmozott nemzeti vagyon egy adott időpontra vonatkozó összege sem mérhető fel kellő pontossággal. A tovagyűrűző hatások igen bonyolultak, jelenlegi statisztikai rendszerünkben csak egy-két tényezőjük nagyságrendjét lehet megbecsülni. A vizsgálatokat az ár- és értéktényezők gyors változásai is megnehezítik. Az eddig figyelembe vett tényezők — az állóeszközök, —1 befejezetlen beruházások készletállománya, — a földterület, — az erdők faállománya, — a feltárt ásványi vagyon, — és a lakosság személyi tulajdonában levő tartós készletek voltak. A gazdasági értékelést eddig a — mező- és erdőgazdaság, — az ipar, — a közlekedés, — a vízgazdálkodás, — a kereskedelem és vendéglátás, — a települések vagyontárgyaira terjesztették ki. Amennyiben az álló- és forgóeszközökön felül az éves termelés értékeit is számításba vesszük, akkor az ipar szerepét már az 1970. évre vonatkozó felmérés is az első helyre teszi (33,7%), második helyre a települések értékei kerülnek (20%) és harmadik helyre kerül a mezőgazdaság (18%). Az értékek valamennyi területen a nemzeti jövedelemmel együtt növekednek, de az arányokban elsősorban az ipar még jobban növekvő érdekeltsége irányában további eltolódás várható. Az 1970. évi felmérés szerint az árvízveszélynek kitett nemzeti vagyon értéke 271 milliárd Ft volt. (Ez az érték 1977-ben 450—500 milliárd Ft-ra becsülhető.) Ezt 11,7 milliárd Ft értékű árvízvédelmi állóeszköz védi (4,3%). 213
