Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
Mindennek ellenére ma már megkezdődött olyan modellek kialakítása, amelyek a domborzat és a már ismert vagy feltételezett gyenge helyek szakadása és az árhullámhoz képest választott időpont feltételezése mellett jó közelítő becsléseket adhatnak egy-egy katasztrófahelyzet következményeinek térbeli és időbeni alakulása tekintetében. Az egyes öblözetekre külön- külön feltételezett helyzetek más és más érintett, illetve veszélyeztetett területeket adnak. Az árvízkároknak különböző valószínűséggel kitett területeket ilyen feltételek elegendő sokasága mellett elemezzük. E munka elvégzése nagy segítséget ad a lokalizációs feladatok meghatározásához és az egész védelmi rendszer helyes gazdasági megítéléséhez. 2.2 A közelebbi és távolabbi jövő várható új feltételei és hatása A gazdasági háttér változásainak figyelembevétele hazai körülmények között sem könnyű feladat. Ezt azonban még tovább nehezíti az a tény, hogy a folyók vízgyűjtő területe több ország területén helyezkedik el. Mindezeknek az országoknak tevékenysége éppen úgy visszahat a vízjárás módosulására, mint a hazai beavatkozások, sőt bizonyos esetekben ezek a döntő hatások. A múlt században tapasztalt folyamat minden bizonnyal fokozódik. Megfelelő műszaki megoldásokkal és kellő áldozatok árán és tervszerű üzemeléssel a csúcsterhelés csökkentésében jelentős kiegyenlítő hatást lehet elérni. A gazdasági élet igényei a vízgazdálkodás mai szakágazatait mindinkább összefonják. Végső soron a vízkészletgazdálkodás (vízszolgáltató ipar) és a vízkárelhárítás fő csoportok körül fognak az ágazatok sűrűsödni. Ezen belül az árvízvédelmi művek fejlesztése, újak létesítése, az árvízveszélynek kitett területeken a társadalmi vagyon elöntés elleni védelme és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen biztonság megteremtése hosszú időtávlatra is mindig egyik legfontosabb feladat marad. A kisvizek vízjárásának kiegyenlítése — bármilyen távollevőnek látszik is az árvízvédelem tevékenységi körétől — hatással van a jövő árvíz- védelmi rendszereinek kialakulására és azok üzemelésére. A vízgazdálkodási rendszerekbe sok százmillió köbméter nagyságrendű kiegyenlítő tároló elem épül be, amelynek rendeltetésszerű, vagy rendeltetés ellenes használata az árvízvédelem műveit és az árvízvédelmi tevékenységet alapvetően érintheti. A kisvizek járása a legutóbbi és a jövő évtizedekben még inkább ki van téve az emberi beavatkozás által okozott változásoknak. Nincs messze az idő, amikor az évek jelentős hányadában a tény észidő vízjárását sokkal inkább a mesterséges kiegyenlítés, semmint a természetes adottságok határozzák majd meg és a vízhiányokat csak mesterséges vízkészletkiegészítéssel lehet majd fedezni. Gondolni kell arra, hogy a több célú, de elsősorban hasznosítási célú tárolókban árvízcsúcs csökkentésére fenntartott térfogatok a vízpótlási igény kiélesedésével ne csökkenjenek. H* 211
