Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

2.26 Körös—Tisza—Marosközi öblözet árvízvédelmi rendszere

Területe és fővédvonala a békéscsaba—szajoli MÁV-vonal mentén kapcsolódik az előbbi fejezetben tárgyalt Fehér-, Kettős- és Hármas-Körös- balparti területéhez, illetve árvízvédelmi rendszeréhez. Fővédvonalának hossza 202,1 km. A Hármas-Körös bal partján (Gyoma alatt) annak torkolatáig 70,7 km, a Körös—Maros-torkolatok között a Tisza bal partján 64,2 km, a Maros jobb partján az országhatárig 47,2 km, a Maros-töltést Apát- falvánál kerestező Sámson—Apátfalvi-csatorna torkolati szakaszának két partján pedig 20,0 km töltés van. Tisza menti szakasza 2,8 km hosszon közút. Területe 1681,0 km2; ármentesített terület 1296,0 km-, ártéri sziget 385,0 km2. A terület a határon csatlakozik Románia Maros-jobbparti árvízvédelmi rendszeréhez.

2.27 Torontáli öblözet árvízvédelmi rendszere

Fővédvonalának hossza 41,0 km. A Maros-balparton az országhatár alatt a torkolatig 28,6 km, a Tisza bal partján a Maros-torkolat alatt az országhatárig 12,4 km töltés van. Területe 243,0 km2; ármentesített terület 226,0 km2, ártéri sziget 17,0 km2.

A Maros-balparti töltés az országhatáron Románia Maros-balparti ár- vízvédelmi rendszeréhez, a Tisza-balparti töltése pedig Jugoszlávia Tisza- balparti árvízvédelmi rendszeréhez csatlakozik. Mind a védvonal, mind az ártér nagyobb része Románia, illetve Jugoszlávia területén van.

Az általános tájékozódás érdekében, az ország ármentesített területének néhány jellemző adatát, a fővédvonalak lényegesebb adatait, a folyók és vízfolyások mentén elhelyezett vízmércék fontosabb árvízi adatait az A—V., A—VI., A—VII., A—VIII. táblázatokban foglaltuk össze.

185