Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

6/b. A mértékadó árvízszintre kiépített árvízvédelmi gát

part deltájában Fennlak—Törökbecse vonalától ÉNy-ra a Felsőtorontáli Társulat még a múlt század első felében ármentesített. Határa É-ról a magyar—román határ alatti szakaszán Szegedig a Maros, ÉNy-ról a Maros torkolata alatt Jugoszlávia határáig a Tisza, D-ről a román és jugoszláv határ. A határon túli 2960 km2 terület nagyjából fele-fele arányban oszlik meg Románia és Jugoszlávia között.

Ármentesített területre esik Kiszombor, Klárafalva, Deszk, Kübek- háza, Tisza-sziget, és Üjszeged.

A Maros hossza 754 km, amiből 704 km van Románia területén, 22 km-en határfolyó, 28 km hosszon hazánk területén folyik. 30 330 km2-es vízgyűjtőjének 95%-a esik Románia, 5%-a hazánk területére. Mederrendezése során Lippa alatti szakaszán a múlt század 40-es éveiben 3 db, az 50-es években 26 db, a 60—70-es években pedig 4 db átvágás készült, melyekkel a meder mintegy 88 km-rel rövidült.

A Tisza-völgy rendszeresebb ármentesítése tulajdonképpen ezen a területen kezdődött. Torontál megyében még jóval a Tisza—Maros meder- rendezése előtt az 1816-os árvizet követően kezdte töltéseit építeni az 1820-as évek elején alakult Felső-Torontáli Társulat. A 40-es években a Maros mentén a megye északi határán Perjámos alatt Szegedig összefügu

161