Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
A Fekete-Körös mentén az 1868—87 közötti 19 éves időszak árvizeinél 11 évben az épülő töltéseken 132 szakadás volt a két parton. Ezen belül 1869-ben 36, 1879-ben 35, 1881-ben 11 és 1887-ben ugyancsak 11 db. Ezt követően a Fekete-Körös mentén töltésszakadás nem volt. Átömlés volt 1925-ben a bal parton és a Tőz-balparti töltésen. Az átömlés vize növelte a Fehér-Körös jobb parti töltésszakadásából a deltába lehúzódó árvizet. Az 1974-es árvíznél, mely az 1919-es NV-t 110 cm-rel, az 1970-et 66 cm-rel haladta meg — a Körösök mentén fekvő városok és községek főleg Gyula, Békéscsaba, Békés védelme érdekében a bal parti töltést megnyitották — az árhullámcsúcsot lefaragva — a Fekete—Fehér-Körös-delta egy részét vésztározásra használták fel. Ugyanakkor megnyitották a Fehér- Körös jobb parti töltését is hasonló célból. 1.253 A Fehér-Körös menti ármentesítések fejlődése A Bihari és Erdélyi Érchegység találkozásánál induló Fehér-Körös Gyula felett ér hazánk területére. Szabályozás előtti hossza 276 km volt. A Körösbökény alatti szakaszon történt átvágásokkal, a Gyula alatti szakaszának rendezésével hossza 222 km-re redukálódott, amiből 212 km van Románia, 10 km hazánk területén. A terep szintje a határ felett 96 km-rel Körösbökénynél 144 m A.f., a határnál és a torkolat környékén 87 m A.f. körül van. A folyó menti területek ármentesítési munkáit Arad megyei érdekeltségek indították el a múlt század első felében, a 30—40-es években Beszédes József tervei alapján. A Körösbökény alatti szakasz bal partján a folyóval párhuzamosan megépítették a 92 km hosszúságú Nádor-Malom-csa- tornát, a folyón levő malmokat áthelyezték, a medret Békés megye határáig 49 átvágással rendezték, két partjának nagy részét töltésezték. A Békés megyére veszélyes mederrendezés és ármentesítés után a lefolyási akadályokat ott is eltávolították, egy-két átvágást is kiástak, jelentősebb munkát azonban Békés megye területén a Gyulát csaknem teljes egészében elpusztító 1855-ös árvíz után végeztek. Az akkorra elkészült és az árvíz nyomán részben módosított Bodoki-féle terv alapján a már megépült Arad megyei töltéseket a Székudvar alatti szakaszon elbontották, egymástól 100 m-re helyezték át. A Fehér-Körös addig Gyulát keresztező medrét Gyula felett lezárták, kis és niagy vizeit egy 19 km hosszú átvágáson, illetve csatornán a Fehér- és Fekete-Körösök Békés községben való találkozása felett a Fekete-Körösbe, majd a Fekete- és Kettős-Körös közötti átvágással Békés É-i oldalán a Kettős-Körösbe vezették. Ezzel egyidőben Doboz felett a Fekete-Körös-medret is elzárták és egy 0,4 km-es átvágással Békés felett 11,5 km-re (Szanazugnál) a csatornába vezették. A gyula—békési- csatorna megépítésével, s a Fekete-Körösnek Doboz felett abba történt bevezetésével a Fehér- és Fekete-Körös torkolatát Békés községtől mintegy 12 km-re feljebb a Szanazughoz helyezték át. A Fehér-Körös Gyula—Ger- la—Békés közötti, a Fekete-Körös szanazug—doboz—békési szakasza holtmederré vált. Az addig Gyulát megosztó Fehér-Körös, a Békést megosztó 155
