Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
1.214 A Tisza-balpart Vásárosnamény—tiszaszentmártoni szakasza ármentesítésének fejlődése A Tisza Vásárosnamény—Tiszaszentmárton közötti szakaszának bal partján elterülő 2—3 km szélességű, holtmedrekkel átszőtt hullámterét Ny-ról a Nyírség lejtői határolják. A terület a múlt század első kétharmadában még nyílt ártér volt. A szélére települt nyolc község az árvízszint- emelkedés, illetve elöntések kivédésre, az ártérbe került lakott és értékesebb területei védelmére a múlt század második felében a kisvarsány—tiszaszentmártoni szakaszon 19 db 15 km összhosszúságú körgátat épített, melyeket az emelkedő vízszinteknek megfelelően magasított és erősített. A 80-as évek végén a gátak koronája 0—1,2 m-rel volt az 1888-as NV szintje felett, koronaszélességük 1,5—3,0 m, külső rézsűjük 1:2, 1:3, mentett oldali pedig 1 : 1, 1 : 2-es volt. Századunk 20-as és 30-as éveiben részben a körgátak elé, részben azok közé nyárigátakat is telepítettek. Az 50-es évek elején azok kezelését és fejlesztését a községektől Szabolcs megye, majd a 60-as évek végén a belsőségeket is védő körgátakat a Vízügyi Szolgálat vette át. Ezután a Vásárosnamény—Aranyosapáti szakaszon Kisvarsány— Nagyvarsány—Gyüre védelmére a 671 fkm feletti szakaszon fejlesztették a töltéseket és jelentősen megerősítették a 655—653,5 fkm közötti 2,4 km hosszú Benki körgátat. A 60-as évek közepén a MÁV a záhony II.—szaló- kai vasúti híd ártérbe eső feljáró töltése és környéke, valamint Tiszaszentmárton mélyebbre települt részei védelmére a 646—640 fkm között 6,2 km hosszúságú nyárigátat fővédvonallá épített ki az 1888-as NV fölé 1 m-es magassági biztonsággal 4 m-es koronával, 1 : 3—1 : 2-es mentett oldali rézsűkkel. Megépítése után a töltést a VÍZIG mint fővédvonalat vette át. A védvonalak kiépítésével a kérdéses szakaszon a Tisza bal partján az alábbi öblözetek alakultak ki: A 685—665 fkm között a Vásárosnamény—Benki öblözet. Ártere 39,0 km2, ármentesített terület 15,5 km2, ártéri sziget 0,6 km2 nyílt ártéren ármentesíthető terület 22,9 km2, (az ártéri szigetekből 0,4 km2 az ármentesített területen, 0,2 km2 a nyílt ártéren van.) Az ármentesített területen van három község teljes belterülete és egy község egy része. A 655—653 fkm között van a Benki öblözet. Ármentesített területe 0,6 km2, azon van a község belterületének egy része. A 646—640 fkm között helyezkedik el a Tiszaszentmártoni öblözet. Ármentesített területe 4,3 km2. A területen van a község belsőségének egy része. 1.215 A felső-szabolcsi területek ármentesítésének fejlődése Az öblözetek a Tisza Tiszaszentmárton—Vencsellő — (640—561 fkm) — közötti szakaszának bal partján a Bodrogköztől DK-re és a Lónyai-csa- torna bal partján helyezkednek el. A Zsurk, illetve Záhonynál 102 m A.f.- ről induló DNy felé fokozatosan eső és szélesedő ártér legmélyebb része Nagyhalász—Tiszarád között 94,5 m A.f.-en van. Szélessége Kótaj—Tisza- bercel vonalán mintegy 20 km. Határa ÉNy-ról a Tisza, illetve bal parti töltése, DK- és DNy-ról a Nyírség lejtői. Az ármentesítés előtt 180 km2 a lápok, mocsarak világa volt, melynek elöntése évenként ismétlődött. A 119
