Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem
Magyarországon az árvízvédelem egyidős a vízépítési tevékenységgel, hiszen az első vízi létesítményeink még a középkorban éppen árvízvédelmi gátak voltak, melyek várak és települések védelmére épültek. Az ország árvízvédelmi szempontból kedvezőtlen adottságainak ez természetes következménye és egyben azt is jelenti, hogy hazánkban az árvízvédelemnek — melynek célja az árvízkárok elhárítása, illetve csökkentése — történelmi hagyományai vannak. A XVIII. század második felében megindult — mai értelemben vett — hazai ármentesítés napjainkig természetesen nagy fejlődésen ment keresztül, elsősorban az árvízvédelmi rendszer kiépítettsége és az árvizek elleni védekezés szervezete tekintetében. A fejlődésben ugrásszerű mennyiségi változást jelentett a felszabadulás után létrehozott egységes vízügyi szolgálat, mely megteremtette az ár- vízvédelmi rendszer egységes szemlélet alapján történő fejlesztésének lehetőségét és pénzügyi alapjait. Jelentős minőségi változás következett be az árvízvédelem fejlődésében az 1960-as évek elejétől. Ez ideig ugyanis az árvízvédelem — mind az ármentesítés, mind az árvízvédekezés — tapasztalati alapokon nyugvó módszerei gyakorlatilag nem változtak és a fejlődés csak mennyiségi mutatókkal jellemezhető. Az 1960-as évek elejétől azonban megindult a műszaki-technikai fejlődés rohamos térhódítása az árvízvédelmi kutatások terén is. A műszerezettség fejlődése, a számítógép elterjedése ekkor tette lehetővé a hagyományos módszerek felülvizsgálatát és továbbfejlesztését, ezáltal az árvíz- védelem fejlesztésének minőségi változását. Az eredmények közül néhány példa: a korszerű vízrajzi felvételi módszerek bevezetése, a légi fotogrammetria alkalmazásával; szabatos matematikai statisztikai módszerek kidolgozása a különböző valószínűségű ár- vízszintek meghatározása; az árvízvédelmi gátak méretezéséhez szükséges talaj feltárási módszerek kidolgozása, az ezekhez szükséges műszerek kifejlesztése; stb. A könyv árvízvédelemmel foglalkozó összeállításának célja az, hogy általános áttekintést adjon az ország árvízvédelmi helyzetét befolyásoló hidrológiai viszonyokról, az ármentesítési rendszer kialakulásáról, a jelenlegi helyzetről, az eddig elért eredményekről, a fejlesztés célkitűzéseiről, valamint az árvizek elleni védekezés korszerű lehetőségeiről. 9