Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem

Magyarországon az árvízvédelem egyidős a vízépítési tevékenységgel, hiszen az első vízi létesítményeink még a középkorban éppen árvízvédel­mi gátak voltak, melyek várak és települések védelmére épültek. Az or­szág árvízvédelmi szempontból kedvezőtlen adottságainak ez természetes következménye és egyben azt is jelenti, hogy hazánkban az árvízvédelem­nek — melynek célja az árvízkárok elhárítása, illetve csökkentése — tör­ténelmi hagyományai vannak. A XVIII. század második felében megindult — mai értelemben vett — hazai ármentesítés napjainkig természetesen nagy fejlődésen ment keresz­tül, elsősorban az árvízvédelmi rendszer kiépítettsége és az árvizek elleni védekezés szervezete tekintetében. A fejlődésben ugrásszerű mennyiségi változást jelentett a felszabadu­lás után létrehozott egységes vízügyi szolgálat, mely megteremtette az ár- vízvédelmi rendszer egységes szemlélet alapján történő fejlesztésének le­hetőségét és pénzügyi alapjait. Jelentős minőségi változás következett be az árvízvédelem fejlődésé­ben az 1960-as évek elejétől. Ez ideig ugyanis az árvízvédelem — mind az ármentesítés, mind az árvízvédekezés — tapasztalati alapokon nyugvó módszerei gyakorlatilag nem változtak és a fejlődés csak mennyiségi mu­tatókkal jellemezhető. Az 1960-as évek elejétől azonban megindult a műszaki-technikai fej­lődés rohamos térhódítása az árvízvédelmi kutatások terén is. A műszere­zettség fejlődése, a számítógép elterjedése ekkor tette lehetővé a hagyo­mányos módszerek felülvizsgálatát és továbbfejlesztését, ezáltal az árvíz- védelem fejlesztésének minőségi változását. Az eredmények közül néhány példa: a korszerű vízrajzi felvételi mód­szerek bevezetése, a légi fotogrammetria alkalmazásával; szabatos mate­matikai statisztikai módszerek kidolgozása a különböző valószínűségű ár- vízszintek meghatározása; az árvízvédelmi gátak méretezéséhez szükséges talaj feltárási módszerek kidolgozása, az ezekhez szükséges műszerek kifej­lesztése; stb. A könyv árvízvédelemmel foglalkozó összeállításának célja az, hogy általános áttekintést adjon az ország árvízvédelmi helyzetét befolyásoló hidrológiai viszonyokról, az ármentesítési rendszer kialakulásáról, a jelen­legi helyzetről, az eddig elért eredményekről, a fejlesztés célkitűzéseiről, valamint az árvizek elleni védekezés korszerű lehetőségeiről. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom