Árvízvédekezési anyagok, felszerelések és gépek kézikönyve (OVH, Budapest, 1975)

1. Benkovits Ferenc: Védekezési anyagok, eszközök, szerszámok

AZ ÁRVÍZ-, belvízvédekezés

MŰSZAKI ELŐFELTÉTELEI

Az árvíz-, belvízvédekezésnél és helyi vízkárelhárításnál alkalmazott védekezési anyagok, eszközök és felszerelések nagyobb részt még ma is hagyományos jellegűek. Az utóbbi időben néhány korszerű anyaggal, eszközzel bővültek a felszerelések.

A nagymúltú és világviszonylatban is elismert magyar árvízvédelem több évtizeden keresztül alakította ki a védekezések módszereit és eszközeit. Kezdetben a viz romboló hatásának csökkentésére, a védőművekben és az ezekkel szoros kapcsolatban levő altalajban lejátszódó káros folyamatok, veszélyes vizmozgások megszüntetésére, a veszélyhelyzetek elhárítására, megfigyeléseken alapuló tapasztalatok szerint alakították ki az árvízvédekezés és belvízvédekezés módszereit.

A vízimérnökök, technikusok, gátőrök stb. leleményességével, kezdeményező készségével újabb és újabb eljárások születtek a védekezés hatékonyságának fokozására.

így alakultak és fejlődtek ki:

— a hullámverés,

— a töltéskoronát meghágó árvizek,

— a csurgások,

— szivárgások,

— buzgárok,

— töltés átázás és csúszás,

— fakadóvizek, belvizek,

elleni védekezésrmódszerek és eszközök.

Éghajlati és földrajzi viszonyaink miatt hazánkban viszonylag sűrűn, 2—5 évenként jelentkeznek az árvizek és belvizek. Az elmúlt két évtized alatt hatszor vonult le fő folyóinkon rendkívüli méretű árviz.

Az árvíz-, belvíz elleni védekezést mintegy 4200 km hosszú fővédelmi vonal és több mint 30 ezer km belvízcsatorna hálózat mentén kell a vízügyi szerveknek biztositani.

5