Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Harmadik beszélgetés
- Hogyan került kapcsolatba a kisgazdapárttal?- Mint ismeretes, a háború utáni években - lényegében 1948-ig - még működhettek pártok az országban. Jó ideig remény volt arra- Tildy Zoltán államelnöksége alatt, és a kisgazdapárt fölényes győzelme láttán -, hogy demokratikusan fejlődik az ország. Ezért beléptem a kisgazdapártba - életemben soha nem politizáltam, se előtte, se utána -, azt mondtam, annyi szörnyűséget éltem át, hogy végtére is be kell lépni valahova, ami középen van, és a kilengések ellen véd. Mistéth Endre lett a párt egyik minisztere, engem pedig a kisgazdapárt országos mérnök és építész szövetségének elnökévé választottak. Egy kiváló mérnök, Sárközy György lett a titkárom.- Az Ön múltját is megvizsgálták az igazoló bizottságok?- Természetesen, az ülésre eljött Ilonka és elmondta a történetét, amitől érdemtelenül megdicsőültem. Azért mondom, hogy érdemtelenül, mert ha az emberiesség érdekében teszünk valamit, az nem érdem, az kötelesség. Ha megmentek valakit az elhurcolástól, a deportálástól, attól, hogy megöljék, az nem érdem. így megmaradhattam az állásomban, s tovább vezettem a víz- erőügyi hivatalt, akkor már persze Erdély és a Felvidék nélkül. A Tiszára koncentráltam és már kissé sandítottam a Dunára is, de arra igazából nem volt idő, mert Tiszalök előkészítése minden időmet lekötötte.- Melyik tárcához tartozott a beruházás?- A földművelésügyihez, amelyik 1947. augusztus 1-jén nevünket Országos Vízerőügyi és Folyócsatomázási Hivatalra változtatta, és más tervező intézmény híján a hatáskörét jelentősen kibővítette. Év végéig elkészítettük a Soroksári-Duna-ág felső torkolati vízerőműve és a tiszalöki vízlépcső általános tervét, a siófoki vízerőmű alapozási tervét, a Tisza-csatomázás négylépcsős változatának, és a körösladányi vízlépcső és hajózsilip elrendezésének vázlatát. Állandó, szoros kapcsolatban maradtam Lampl Hugóval. Mint korábban említettem, még a háború alatt meggyőztem arról, 66
