Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Tizenkettedik beszélgetés
reztünk. Legszebb emlékeim közé tartoznak a dél-franciaországi utazásaim: két hajóutam a Rhone folyón és részvétel egy avignoni konferencián. Építészeti és városrendezési szempontból Párizst tartjuk a világ legszebb városának, ahová sokszor visszatértünk. Igaz, hogy Olaszországban sokkal többször jártunk, tehát Itália jobban vonzott, három okból is: a római műemlékek sokasága, továbbá a reneszánsz művészetek gazdagsága miatt, s mert feleségem is, én is beszélünk egy kicsit olaszul. Ez azért jelentős számunkra, mert az olasz ember kedves tulajdonsága, hogy amikor beszédbe elegyedünk vele, a súlyos nyelvtani hibáinkon nem nevet, nem javít ki bennünket, hanem barátságos arckifejezéssel azt mondja: „hallom a szép olasz kiejtésükről, hogy magyarok, s gratulálok kitűnő olasz nyelvtudásukhoz". Ez persze udvarias túlzás, de jólesik. Visszatérve a festészetre, meg kell mondjam, a reneszánsz festészet után később még egy irányzat lett számomra vonzó, amiben feleségemmel azonos véleményen vagyunk, az impresszionizmus. Claude Monet, Eduard Manet, Renoir, Sisley, Pissarro, Cezanne, Van Gogh, Degas, Gauguin kiállításait követtük, ahová csak lehetett Párizsból utánuk mentünk. A modern festészet nem vonz, egy festmény számomra csak akkor érthető és érzékelhető, ha megállapítható, mi van felül és mi van alul, más szóval számomra nem festmény az olyan, amelyiknél mindegy, melyik végén akasztják fel. A szobrászat terén a tradicionális, klasszikus görög és római szobrászat csodálója vagyok. Az újkori szobrászok közül Rodint kedvelem. Egy élményünk leírásával zárom a képzőművészet iránti érdeklődésemről mondottakat. Amikor a hetvenes években - nem emlékszem, melyik esztendőben - szakértő voltam Görögországban egy öntözési terv kidolgozásakor, néhány napig az athéni Grand Bretagne hotelben szálltunk meg a feleségemmel, s a szobánk erkélyéről életünk egyik legcsodálatosabb látványát élvezhettük: az Akropoliszt láttuk közelről a reggeli és az esti napfényben.- Végezetül egy személyes kérdés: láthatóan jó egészségnek örvend. Mi a titka annak, hogy nagyon magas kora ellenére töretlen szellemi frissességgel cikkeket és könyveket ír. S ahogy hívei és volt tanítványai 295
