Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Tizenkettedik beszélgetés

dáról. A helyüket más, a gazdasághoz és a rohamos műszaki fejlődéshez értő csoport vette át. Másképpen fogalmazva: a forradalmat és a rendszerváltást általában diákok, költők, írók, művészek indítják el, a többiek inkább csak csatlakoznak hozzájuk. A legnagyobb tiszteletet és hálát érdemlik azok, akik lelkesedéssel, hazafias önfeláldozással, sokszor igen nagy kockázatokkal forradalmat indítottak, hogy megszabaduljon a nemzet egy idegen hatalom brutális uralmától és kizsákmányolásától. Ezek a nagyszerű emberek minden kitüntetést és kiváltságot megérdemelnek. Ez áll 1848-ra, 1956-ra és 1990-re is. A kiegyezés után az a mozgalom, amit Petőfi, a diákság, Kossuth és mások elindítottak, úgy folytatódott, hogy helyükre velük politikailag azonos felfogású, de köz- gazdasági, ipari, pénzügyi és technikai kérdésekben jártas személyek álltak. Kezükbe vették az ország újjáépítését.- Professzor Úr! A beszélgetés vége felé kénytelen vagyok feltenni

egy meglehetősen kényes kérdést. Megvallom, attól a pillanattól kezdve, hogy leültünk az interjút elkészíteni, készülök arra, hogy feltegyem. Tovább nem halogathatom. A professzor úr Antall József sógora volt, az asszonyok testvérek. Rokoni alapon, a családi asztal mellett sok mindent el lehet intézni. Kinek higgyen egy politikus, egy miniszterelnök, ha nem a sógorának? Esett szó Önök között a vízlépcsőről, a miniszterelnök kikérte a véleményét?- Antall József nemcsak kiváló történész, hanem élő lexikon is volt. Tudta jól, hogy 1941-ben állította fel a kormány a M. kir. Országos Vízerőügyi Hivatalt és azt is, hogy - Benedek Pál halála után - engem neveztek ki a hivatal főnökévé. Mivel a háború alatt számos okiratom elveszett, ő kereste ki az Országos Levéltárból számomra azt a hivatalos értesítőt, amelyben a kinevezésem megjelent. A sógorommal beszélgettünk a munkáimról, így jól tudta, hogy a dunai és tiszai vízlépcsők tervezése a vezetésem alatt kezdődött el 1942-ben, a vízerőügyi hivatalban. Tehát tudatában volt annak, hogy a Duna vízerejének hasznosítása nem sztálinista elgondolás.- És mi volt Antall József véleménye a tervekről?

285