Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Első beszélgetés
- Ha így lett volna! Ehelyett elkezdődött fiatal életem legizgalmasabb kalandja. Nem hogy nem vettek át bennünket, de el sem kísértek oda, ahová kijelöltek minket. A nyakamba akasztottak egy táblát, felraktak egy vonatra azzal, hogy szálljak át Londonban, s az a vonat majd elvisz oda, ahol engem várnak. Mint említettem, tíz éves voltam, s egy szó nem sok, annyit sem tudtam más nyelven. Emlékszem, ültem a vonatban ijedten, nyakamban a táblával. Londonban aztán egy kedves bácsi kitett a vonatból, aztán odajött egy bobby, egy angol rendőr, aki látva a táblát, nagyon barátságosan kézen fogott, bevitt az őrszobára, ahol teát adott, majd felrakott a másik vonatra. Ott elmagyarázta a mellettem ülőnek, hogy tegyen ki Nottinghamben, a szép, nagy közép-angliai városban. A pályaudvaron idősebb hölgy várt, az iskolaigazgató házvezetőnője. Buszra szálltunk, azzal egy Alfreton nevű kisvárosig utaztunk, onnan pedig lovaskocsival tovább, Somercotes bányászfaluba. Ott az elemi iskola igazgatójának, Mr. H. Hickingnek a már említett házvezetőnője, Mrs. Dibristow elvitt egy nagyon szép házba. Ott laktam egy évig, a direktor házában, ahol Mrs. Dibristow foglalkozott velem és ápolt, amikor beteg voltam. Minthogy az egyemeletes igazgatói ház szomszédos volt az iskolaépülettel, csupán egy magas fal választotta el tőle, esetenként nem kerültem meg az udvart, hanem - ha nem látott senki - átmásztam a falon, hogy el ne késsek.- Említette, egy szó nem sok, annyit sem tudott angolul. Hogyan boldogult az iskolában?- Nehezen, de számtanból sikereket arattam. A táblánál a példákat sokkal hamarabb megoldottam, mint néhány angol gyerek, ezért ebből a tárgyból nagyon jó minősítést kaptam. Idővel persze megtanultam angolul, amit idővel ugyan teljesen elfelejtettem, de valami maradhatott a háttérben, mert később sokkal gyorsabban elsajátítottam, aminek következtében talán a kiejtésem is valamivel jobb, mint sok külföldinek. Egy év múlva jöttem haza. Meg kell jegyeznem, az Angliában akkoriban általánosan elterjedt nagyon szigorú fair play sportolási és magatartási szabályok mély nyomot hagytak bennem. 23