Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Tizedik beszélgetés
- Milyen benyomásokat szerzett Maróthyról?- Nagyon hosszan beszélgettem vele, s igen kellemes, jó modorú embernek találtam. Nem azt mondom, hogy sikerült meggyőznöm, mert kezdettől a terv mellett állt, ezért inkább úgy mondanám: sikerült megerősítenem a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos pozitív hitében. Volt néhány ellenvetésem is, hogy szerintem mit nem tettek helyesen. Ilyen például, hogy a pártja annak idején eltitkolta a nép előtt a beruházást, miközben a vízerőműveket az egész világon a legnagyobb nyilvánosság előtt tervezik. A terveket korábban a politikusok misztikussá tették, amiből a magyar nép azt hitte, hogy a Dunán az oroszok segítségével olyasmit akarnak építeni, amiről a népnek nem szabad tudnia. így terjedt el - a Duna Kör, s főleg Vargha János hírverése alapján - az a hazug vélemény, hogy a nagymarosi vízerőmű építése szovjet kezdeményezésre történt. Megmondtam Maróthynak, hogy ez rendkívül súlyos hiba, s ha nem így tesznek, talán másképp alakulnak a dolgok. Nem állítom, hogy ezen múlt, de lehet, hogy ennek is nagy szerepe volt abban, hogy félbemaradt a nagymarosi építkezés. Szót váltottunk még a határkérdésről, a bős-nagymarosi vízerőműrendszer villamosenergia termelésének megosztásáról, és egyéb ügyekről. Ezt követően meghívott bennünket a feleségemmel a Hilton Hotelbe egy vacsorára, ahonnan azzal álltunk fel, hogy a nagymarosi vízlépcsőt fel kell építeni.- A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének különleges vízlépcső bizottsága 1988-ban állásfoglalás-tervezetet vitatott meg a vízlépcsővel kapcsolatban. Az előadó a termikus energetikában érdekelt akadémikus volt, aki százoldalas anyagot készített az Akadémia vízlépcsőépítéssel kapcsolatos szerepéről. Azt mondják, Kozák Miklós professzor, a műszaki egyetem vízépítési tanszékének vezetője az irományt nagyon élesen megtámadta. Kifogásolta, hogy az előterjesztés a tisztázatlan környezetvédelmi szempontokkal indokolta az Akadémia vízlépcső ellenességét. A professzor idézte az előterjesztő egy korábbi, 1985-ben közzétett véleményét, miszerint „A bős-nagymarosi vízlépcső akadályozza az eocén programot, és elősegíti ennek a jól összekovácsolódott 235
