Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Előszó

ben is segítették a professzor munkáját, akik hihetetlenül precíz emlékezetében megmaradtak.

A könyvből sok szakmai igazság és érdekesség megtudható. Köztük a kis esésű folyami vízierőművek nevei, esésmagasságai, üzembe helyezési idejük bámulatos pontossággal. Megtudhatjuk, hogyan kell elmagyarázni egy állami vezetőnek azt, amit minden diák tud. (Nincs öntözés belvízrendezés nélkül.) Megtudhatjuk, hogy mi az összefüggés a jó kenyér és az újságírói etika között. („Előbb tájékozódj, utána írj.") Olvashatunk arról, mi az „összefüggés" az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1952) és egy egyházi zsinat között. Felvilágosít minket arról, hogyan tarthatták meg sokan az egyetemi katedrájukat 1956 után. A technikai bravúrok mellett (az árhullám vízszintje alatt 20 méterrel száraz munkagödör a tiszalöki építkezés során) informálódhatunk arról, mit jelentett az országos vízerőkészlet kataszter (1942), mi volt az elkészítés módja és haszna.

Megtudhatjuk, hogy a század eleji előkészítő munkák után a bős-nagymarosi vízerőműrendszer elkészítésére először a közlekedési miniszter 1937-ben tett javaslatot, és még a Horthy-kor- szakban - melyért kijelentése szerint a professzor egyáltalán nem lelkesedett - jelölték ki a három dunai vízlépcső helyét. A Visó- völgyi tározó terve Erdély ismételt elvesztése után doktori disz- szertációjának lett a része, majd megjelent a „Hegyvidéki tározók hidrológiai méretezése" című könyve. Olvashatjuk, hogy a bősnagymarosi vízerőműrendszer terveivel az előtanulmányokat és az 1957-1964 között készült előterveket követően Mosonyi professzor először 1987-ben találkozott egy budapesti magánlátogatás során. Maróthy miniszter kért tőle először tanácsokat a témában, 1988-ban. Olvashatunk a számunkra nem túl sikeres hágai perről és a Nemzetközi Duna Bizottság nálunk kevéssé publikált álláspontjáról.

Mosonyi professzor elbeszélései alapján részesei lehetünk egy világutazásnak, mely nemcsak vízerőművekről és tározókról szól, hanem például a kínai ember szorgalmáról, pisztolyos kíséretekről, dominikai szakmai krimiről, a megújuló energiáról és egy igen fontos, de soha nem megoldott dilemmáról: „Milyen mérték15