Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt (Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest, 1973)

Előszó

szennyezés mértékét fokozza, sőt az életfeltételek szétrombol ásónak réméi idézi fel. . .). Az ármentesitések-vízszabályozások segítségével kibontakozó árutermelés nem csupán egy patriarkális gazdasági élet pusztulását jelentette. A vizsgált terület példája szerint — mert nem tudott alkalmazkodni az új feltételekhez — egy egész tájegység népe szenvedte meg ezt a fejlődést. Az angol parasztságnak az ipari forradalom idején lejátszódó, s az angol gazdaságtörténet és a marxizmus klasszikusai által leírt drámájára emlékeztető folyamatot tár fel a tanulmány : olyan tényeket, amelyek a hazai kapitalizálódás folyamatának megismeréséhez is nélkülözhetetlen adalékokat nyújtanak. Az elmondottak természetesen elsősorban a hazai vízépítés-történet számára adnak új szempontokat. A reformkor vízügyi törekvéseinek volt ugyanis egy ,,népi" szárnya, melynek fő képviselői Vedres István és Beszédes József voltak. A jelen tanulmányban vázolt történelmi háttér nélkül érthetetlen lenne, hogy e képzett és széleslátókörü mérnökök miért terjesztettek elő olyan terveket, amelyek gazdaságtalanoknak bizonyultak, illetve amelyek gazdasági feltételei hiányoztak. Nyilvánvalóan átfogóbb ,,szociálpolitikai" szempontok vezették őket, amikor arra törekedtek, hogy a meginduló vízszabályozások során — valamilyen korszerűbb formában — átmentsék a jövő számára a meglevő ősi vízhasználatokat-vízhasznosítá sokat. De a jelen tanulmány alapján új megvilágításba kerül a fentiek késői szellemi utódjának Kvassay Jenőnek a nagysága — és bátorsága — is, aki még az ár mentesítések hőskorában sem győzte hangsúlyozni, hogy az árvizeknek nemcsak a kártételeit kell nézni, és hogy jóvátehetetlen hiba lenne a vizek lefolyásának minden áron való meggyorsítása . . . (Amit azután a történelmi fejlődés sokszorosan be is bizonyított). A történelem persze ilyen egyenes vonalú haladást nem ismer: könyörtelen logikája minden előre lépésért áldozatokat kíván. Az ellentétekben mozgó fejlődés korábbi szakaszaiban időszerűtlen illetve megvalósíthatatlan ..dialektikus szintézist" — csak a technika és társadalom újabb fejlődése, mai szívonala teszi lehetővé: a szocialista tervgazdálkodás keretei között kialakuló, korszerű, komplex ..vízgazdálkodás" megvalósításával. Ennek egyik jelentős vívmánya a korábbi folyószabályozási munkálatokat betetőző folyócsatornázás. A tárgyalt területéhez hasonló adottságok között ez ad lehetőséget a vízfolyások és a talajvizek szintjének optimális szabályozására, amivel egyúttal a tanulmányban vázolt gazdag és differenciált ősi vízhasználatok ,,újjászületésének", helyesebben korszerű, magasabb színvonalon való helyreállításának feltételeit is biztosítja. A vízhasználatok — vízépítés — vízgazdálkodás fejlődésének e belső dialektikáját nem ismerő gazdaságtörténész és etnográfus ugyanezekre a következtetésekre jut: ezeket a tanulságokat fogalmazza meg. Ez az, ami munkáját számunkra értékessé és hasznossá teszi: nemcsak a későbbi vízépítés-vízgazdálkodás-történeti kutatások számára ad új szempontokat, hanem a vízgazdálkodási tervezés számára is történelmi távlatot nyújt. A szerkesztő