Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
8. A mikrobiológiai kockázat jellemzése a vízi környezet és a vízi közművek területein
248 Alkalmazott hidrobiológia lesztett változata a kockázatelemzésjdnálkozik. Arról van szó, hogy a veszélyeket rejtő technológiai láncolatokban az erősen sztochasztikus jellegű vonások drámai módon felerősödhetnek (válságpontok). A mikrobiológiai veszélyek természetét a legmegbízhatóbban a kockázatelemzés módszerével vizsgálhatjuk. Szakterületenként erősen változik a célszerű kockázatelemzés (munkaegészségügy, élelmiszergyártás, ivóvíztermelés, stb.). A veszélyek identifikálása meghatározza a további lépéseket, (kémiai, mikrobiológiai, termelési, stb.). A vízellátás területén a kockázatbecslés az un. Monte-Carlo szimuláció szerint történik. Itt figyelembe kell venni a különböző döntéselméleti elemeket (negativi- tás, sztochasztikus jelleg, az információs paradoxont arra vonatkozóan, hogy minél többet tudunk annál bizonytalanabb a döntési pozíció, a veszély, illetve a kockázat iránya vajon az ember vagy vegyes cél-csoport várható, azt, hogy nulla kockázat nem létezik, és végül számításba kell venni a szubjektivitást is). Az elemzés során rangsorolni is kell a kockázati következmények szerint (korai halál, betegség súlyossága, túlélési ráta, természetes erőforrások kimerülése, biztonságos környezet megléte, szociális körülmények, önmegvalósítás korlátozottsága, egyéni és társadalmi hatások). A krízis-kezelés több lehetőség ötvözete: ■ kontroll vizsgálat, ■ preventív, vagy retrospektív elemzés, ■ „tűzoltó" típusú kezelés, ■ projektív elemzés, ■ részletes elemzés, ■ koncepcióvázlat készítése. A környezeti közegekben és a vizes technológiákban (vízi közművek és egyedi eljárások) a veszélyt jelentő kórokozók illetve az azokat jelző indikátorok által meg becsülhető kockázat leírására egy nyolclépéses koncepció vázlat alkalmas: • a mikrobiológiai veszély identifikálása, ■ korszerű tudományos megalapozás, ■ az expozíció becslése, ■ a mikróbatípus és a gazdaszervezetek specifikus kapcsolata, ■ hatásbecslés (infektív dózis, a hatás súlyossága, epidemiológia), ■ kockázat- vagy kríziskezelés (HACCP, indikáció), ■ a relatív mikrobiológiai kockázat összevetése egyéb nem kívánatos hatásokkal (pl. fertőtlenítésből adódó kémiai ártalom), ■ kockázati modell (koncepcióvázlat) elkészítése, kockázatbecslés és kockázat- elemzés. A kockázatelemzési alapfogalmakat a 8.2. táblázat tartalmazza.
