Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
4. Anyagforgalom, biogeokémiai elemciklusok
Anyagforgalom, biogeokémiai elemciklusok 97 mennyiségben előforduló HCQ, -ot hasznosítják. Egyes bazofil fajok a C032 -ot is képesek hasznosítani (lúgos pH környezetben, pH 11 körül, ez a szénforma a legnagyobb koncentrációjú). Felmerülhet a kérdés, hogy limitálhatja-e a hozzáférhető szén a felszíni vizek elsődleges termelését. A válasz az, hogy néhány kivételes esettől eltekintve (pl. tiszta, kicsi puffer kapacitású, mély tavak mélyebb, de még trofogén rétegében), nem. Részben a C02 utánpótlódhat a levegőből, részben pedig a vizekben levő szervetlenszén formák elegendő szénforrást biztosítanak a szervesanyag termeléshez. A szervesanyag termelése - elegendő mennyiségű egyéb elemek jelenléte esetén - nem a szénhiány, hanem a lúgos pH miatt állhat le (Felföl- dy 1981). A szervesanyag termeléshez a legtöbb autotróf élőlény bizonyos szerves szénformákat is képes hasznosítani. A növények által megtermelt szervesanyag azután a tápláléklánc (hálózat) he- terotróf elemeibe kerülhet (vö - 3. fejezet). 4.2.4 Szervesanyag bontás vizekben A szervesanyag bontás vizekben két fő úton történhet, aerob (oldott oxigén jelenlétében), vagy anaerob (oldott oxigén hiányában) módon. Ilyen esetben kötött oxigén sincs jelen (pl. nitrát). Amennyiben oldott oxigén nem, de kötött (tehát vegyületek- ben, pl. nitrátban) oxigén, rendelkezésre áll, anoxikus viszonyokról beszélünk1. Az aerob lebontás végtermékei megegyeznek a szervesanyag termelés kiindulási vegyületeivel: C( H1206 + 6 O, C 4> 6 C02 + 12 H20 Az aerob légzés a vízi szénforgalom egyik legjellemzőbb folyamata, mely jellemzően a szervesanyaggal túlságosan nem terhelt folyóvizekben, a sekély tavakban, és a mély tavak felső vízrétegében (epilimnionjában) megy végbe. Anaerob körülmények szervesanyaggal túlterhelt folyókban és sekély tavakban, valamint a mély tavak alsó vízrétegében (hypolimnionban) alakulhatnak ki. Az anaerob légzés során az oxidáció nem teljes, a végtermékek között a szén-dioxid, a szén-monoxid, a víz, és a kismolekulájú telítetlen szerves savak is megjelenhetnek. Anaerob körülmények között egyes mikroorganizmusok a kötött (nitrátban, szulfátban és esetleg a foszfátban) lévő oxigént hasznosíthatják. Ezért ilyen körülmények között a denitrifikációs, szulfát- és foszfátredukciós aktivitás nőhet. Az, 1 Megjegyzendő, hogy a mai szennyvíztisztítási gyakorlatban az „anaerob" és az anoxikus" fogalmát pontosan ellenkező értelemben használják, mint azt a két szó etimológiájából gondolhatnánk (anaerob: levegő, vagyis oldott oxigéngáz nélküli, ebben az esetben tehát kötött oxigén jelen lehet, pl. nitrátban, szulfátban; anoxikus: oxigén nélküli, ebben az esetben tehát kötött oxigén sincs jelen). Egyszer régen a két fogalom tartalma eltért a nevétől, és a szakma megszokta így. Ennek ellenére nem ártana összhangba hozni a nevet a tartalommal.
