Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
4. Anyagforgalom, biogeokémiai elemciklusok
94 Alkalmazott hidrobiológia A keletkező szőlőcukor azután tovább alakul más szervesanyagokká a szervezetben (zsírokká, más szénhidrátokká, fehérjévé, stb.). A fenti egyenletben világosan nyomon követhető a szén és az oxigén forgalmának szoros összekapcsoltsága. A COz-ot fogyasztó legfontosabb folyamat a szervesanyagok lebontása energia- nyerés céljából a légzés (respiráció) során, melynek eredményeképp a COz visszakerül a levegőbe, vagy a vízbe. A víz szén-dioxid tartalma ezután bonyolult kémiai reakciókon keresztül befolyásolhatja a vízminőséget. Ezekről bővebben a következő alfejezetben szólunk. A szervetlen széntárolón kívül jelentős szénmennyiség halmozódott fel a fosz- szilis tüzelő anyagokban. A fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, tőzeg) rendkívül hosszú idő alatt, speciális környezetben alakulnak ki növényi és/vagy állati eredetű szervesanyagokból. Valójában, tehát amikor ezeket az anyagokat elégetjük, a Földet sok-sok évezreddel ezelőtt érő napsugarak energiáját hasznosítjuk, amit a természet a fosszilis tüzelőanyagokban tárolt. Környezetvédelmi szempontból ezeknek az anyagoknak óriási jelentősége van, mert elégetésükkel az ember nagymértékben módosítja a szén körforgalmát és saját jövőjét tekintve, károsan befolyásolja a bioszféra működését. A szénforgalomra az ember nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, hanem az erdőterületek visszaszorításával is kedvezőtlen hatást gyakorol. A trópusi őserdők, a mérsékelt égövi lombos erdők, sőt még a tajgaerdők is az adott éghajlat alatt a legproduktívabb területek közé tartoznak. Mint ilyenek, a leghatékonyabban képesek megkötni a levegő C02-ját. Ezeknek az erdőknek ebben a században tapasztalt nagy mértékű irtása a bioszféra C02 asszimiláló képességét csökkenti, és így a levegő C02 tartalmának növekedését okozhatja. Az erdőirtások ugyanakkor más problémákhoz is vezetnek (erózió, árvizek, talajcsuszamlások). A földi szénforgalomba a beavatkozó ember az alábbi fontosabb problémákat okozza. ■ A C02 az üvegházhatást okozó gázok egyike. A fosszilis tüzelőanyag égetése során a légkörbe juttatott nagy mennyiségű C02 hozzájárul a légköri COz koncentráció növekedéséhez, ezáltal a Föld globális felmelegedéséhez. Ez lehet az elkövetkező évszázad egyik legsúlyosabb problémája. ■ A fosszilis tüzelőanyagok minden esetben tartalmaznak nitrogén és kén vegyíi- leteket is. A szénfajták esetében például a fiatalabb szenek (lignit, barnaszén) nagyobb mennyiségben tartalmazzák ennek a két elemnek a vegyületeit, mint a szé- nesedési folyamatban előbb tartó feketeszén. Az égetés során a kén és a nitrogén vegyületek a levegőbe kerülnek erős savak anhidridjei (S02, SOy N-oxidok) formájában. Amikor az erős savanhidridek reagálnak a levegőben levő vízmolekulákkal, erős savak képződnek. A folyamat a kénessav és a kénsav példáján a következő: S02 + H20 = H2S03 (kénessav) SO3 + HzO = H2S04 (kénsav)
