Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
3. Ökológiai alapok
70 Alkalmazott hidrobiológia 3.4.1 Faj Az élőlények rendszerezésének alapegysége a faj, az ökológiai jelenségek alapegysége, pedig a populáció. Az adott populációhoz tartozó egyedek egyben azonos fajhoz is tartoznak, de ez az állítás fordítva már nem minden esetben igaz. Egy fajhoz tartoznak azok az egyedek, amelyek genetikai állományukban, ezért külső megjelenésükben is hasonlóak, egymással szaporodni képesek és szaporodásra képes utódot tudnak létrehozni. Ebben az esetben az egyidejűség, a tényleges szaporodási közösség nem kritérium. A világon élő ismert fajok számát nehéz becsülni, az mintegy öt-tíz millióra tehető. A legtöbb esetben a fajmeghatározás nem okoz nagy nehézséget. Számos esetben azonban nem állapítható meg egykönnyen, hogy a vizsgált egyedek melyik fajhoz tartoznak. A fajmeghatározás legtöbbször külső megjelenés szerint történik, de néha ez nem elegendő. 3.4.2 Populáció A populáció valamilyen meghatározott közös tulajdonságú, egymással kölcsönhatásban lévő, azonos fajhoz tartozó, kellően nagy számú egyed halmaza, amely mint önálló működési egység viselkedésében meglehetősen független és eltérő az alkotó egyedek jellemzőitől. A populációt alkotó egyedek tényleges szaporodási közösséget alkotnak. A populációban az egyedek sorsának nincs különösebb jelentősége. A populációra vonatkozó törvényszerűségek többségükben csak statisztikailag értékelhető valószínűségi összefüggéseket jelentenek, szemben az alacsonyabb szerveződési szintek determinisztikus relációival. A faj és a populáció közötti alapvető különbség tehát a tényleges kölcsönhatásban (szaporodási közösségben), ezzel összefüggésben az azonos idejűségben és a kellően nagyszámú egyedben nyilvánul meg. Az ökológia a populációk egzisztenciális és koegzisztenciális (létezési és együttélési), valamint szegregációs (elkülönülési) feltételeit vizsgálja. Az ökológiában vizsgálati objektumok csak populációk vagy társulások, valamint ezek lét-, együtt- és kiilönélési feltételei lehetnek. Ennek megfelelően az ökológia sohasem a tájat, a pusztát, a hegyoldalt, a tavat, a folyót tanulmányozza, hanem annak élővilágát, s azt sem az egyed, hanem a populációk szintjén. Az ökológia vizsgálati tárgya nem lehet a környezet, legfeljebb az ökológiai környezet. Természetesen az ökológia korántsem korlátozódik az ökológiai környezet vizsgálatára. Az ökológia részletesen tárgyalja a populációkra és a társulásokra vonatkozó ismereteket, foglalkozik a populációk és a társulások folyamataival is (Majer 1994).
