Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
3. Ökológiai alapok
68 Alkalmazott hidrobiológia A biológia és ezen belül az ökológia szemlélet módjának fejlődésében alapvető jelentőségű az a felismerés, hogy a fejlődés jellegét legszembetűnőbben kifejező szintezettség az élővilág szerveződésére is jellemző, s ott az elkülönülés és a csoportosulás egymást váltó tendenciaként jelentkezik. Ebből két általános elv következik (Majer 1994): • az egyes szinteken összerendező elemekből képződő új rendszernek az alkotórészek kölcsönhatásai révén olyan új sajátosságai vannak, amilyenek az egyes alkotórészeknek külön-külön nincsenek, ■ amikor kellően nagy számú, azonos minőségű egyed együttesen "halmazt" (pl. közösséget) alkot, a halmaz viselkedése megközelítőleg független lesz az elemek viselkedésétől, azaz a halmaz mozgása (mint tömegjelenségé) szükség- szerűvé, a részt vevő egyedeké, pedig ehhez képest véletlenné válik. Ezt az ún. valószínűségi összefüggést tekinthetjük az egyed feletti biológiai rendszerek legfontosabb általános jellemzőjének. E folyamatok statisztikailag valószínűsíthető változások eredményei, és ezért determinisztikus függvényekkel nem írhatók le. Az egyed feletti szintek egymásra épülésére a kollektivizációs és az individualizációs folyamatok váltakozása jellemző. 3.2 Az ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETMÓD Az ökológus azt szeretné elérni, hogy az ember ne állítsa szembe ökonómiai gondolkodását és cselekvését az ökológiai gondolkodással, együtt és egyenlő súllyal értékelje mindkettőt. Amikor például bármilyen szennyeződésről beszélünk, tudatosodjon, hogy a szennyezés azon keresztül hat leginkább, hogy végső soron az emberrel is kapcsolatban levő populációkat és társulásokat megváltoztatja. A Balaton partjának betonozásával például a 60-as évektől erősen csökkent a parti nádas sáv, ami korábban a víz tisztításában jelentős volt. Megszűntek a lidós partszakaszok, melyek a hullámázás révén megtisztították a vizet a szerves törmeléktől. A partvonal biztosítására a partmozgások megakadályozása miatt szükség volt, de ennek káros ökológiai hatásait akkor még nem mérték fel. Léteznek olyan műszaki megoldások, melyek alkalmasak mindkét igény figyelembe vételére, de abban az időben a „fenntarthatóság" fogalma csak műszaki értelemben létezett. Az ökológiai szemléletmód alapvetően az alábbi pillérekre épül. ■ A Földön ma létező fajoknak és azok populációinak ökológiai szerepük van, ezek nélkül a bioszféra nem működhet megfelelően. Amennyiben valamely faj ökológiai szerepe megszűnik, a faj magától eltűnik. Az eltűnés evolúciós léptékben megy végbe, nem egyik napról a másikra. Az emberi tevékenység miatt a fajok nagy számban és gyorsan pusztulnak ki, ez, pedig bizonyos mértéken
