Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
18. A hőszennyezés hidrobiológiai hatásai
A HŐSZENNYEZÉS HIDROBIOLÓGIÁI HATÁSAI 573 18.3 A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA A VÍZHŐMÉRSÉKLET ELOSZLÁSÁRA A hőcsóva viselkedése a folyóban függ: ■ a folyó és a visszavezetett melegvíz vízhozam arányától, ■ a folyó sebességétől. Nagyobb sebességű folyók esetén (pl. a Duna) a hőcsóva sokáig a partközeiben marad, míg lassú folyású folyók esetében (pl. a Tisza) felúszik a folyó hidegebb vizére (Szolnoky 1980a). Egy tipikus dunai hőcsóvát mutatunk be az 18.1. képen. 18.1. kép: Az egyik dunai erőmű hőcsóvája (Fotó: Fleit Ernő) Egy másik erőművünk hatását a kis vízsebességű befogadó folyó hőmérsékleti viszonyaira a következő ábrasorozat mutatja. Megfigyelhető, hogy bevezetés alatt a melegvíz csóva még egyben van, de már kezd ráterülni a folyó felszínére (18.2. ábra). A hőmérséklet különbségek nagyok a keresztszelvényben, meghaladják a 3 °C-t. A következő szelvényben a melegvíz felúszása, szétterülése, és a bal part felé mozgása folytatódik (18.3. ábra). A következő szelvényben a melegvíz eléri a bal partot, ugyanakkor a csóva a csavaráramlás miatt ketté is szakad (18.4. ábra). Megkezdődik a víz hőmérsékletének csökkenése is az elkeveredés miatt. A szelvényben már csak 21.6 C a maximum, a hőmérséklet változása pedig 2.2 C. Az elkeveredéshez közeli állapotot mutató utolsó szelvényben (18.5. ábra) a hőmérsékleti különbség kicsi, de még megfigyelhető a melegebb víz a felső rétegben, ugyanakkor a keresztszelvényben az eloszlás egyenletesebbé válik.
