Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
13. A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia
A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia 435- A fiziko-kémiai és a biológiától függő kémiai komponensek esetében a becsléshez felhasználták a rendszeres monitoring hálózat adatait. A háttérterhelés során kialakuló vízminőséget, és annak típuson belüli változékonyságát próbálták becsülni típusonként.- A biológiai jellemzők közül valamennyi, VKI-ban szereplő, élőlény együttes alapján történt a referencia állapot szakértői becslése. A becsléshez meglévő adatokat is felhasználtak.- Azokhoz a típusokhoz, melyekhez tudtak rendelni hazai referencia helyeket, megtörtént a típus passzportok ellenőrzése is a referencia helyek bejárásával és gyors, egyszeri biológiai vizsgálatával (makroszkopikus gerinctelenek és bevonatlakó algák). A típus passzportokban figyelembe vett jellemzők a következők voltak (Szilágyi et al. 2004b, KvVM 2005). ■ Megjelölték a típus nevét, alökorégiói előfordulását az ország térkép segítségével, esetleg közöltek egy jellemző fényképét. ■ A hidromorfológiai elemek között figyelembe vették a típus morfológiai jellemzőit, vízgyűjtőterületét, mederesését, áramlási viszonyait, a fenékanyag jellegét, a lefolyási jellemzőket és azok ingadozását, a geokémiai jelleget. ■ A fiziko-kémia és biológiától függő kémiai jellemzők közül a fajlagos elektromos vezetőképesség, a pH, az oldott oxigén, a KOIp, a klorid-ion, és az összes foszfor jellemző értéktartományait mutatták be. • A makroszkopikus gerinctelenek, a fitoplankton, a bevonatlakó kovaalgák, a makrofiton, és a halak szempontjából a típus passzportok elkészítésének pillérei elsősorban a típus indikátor fajok és a dominancia viszonyok voltak. Mak- rofitonok esetében a típus indikátorok leírását a jellemző társulások bemutatása egészítette ki. Biomassza adatokat (pl. jellemző intervallumokat) általában nem vettek figyelembe a vonatkozó kvantitatív adatok hiánya miatt. ■ A biológiai jellemzők közül a fitoplankton alapján történő jellemzés csak a nagyobb vízfolyások esetén történt meg. Kisvízfolyások esetében a fitoplankton nem volt releváns. A vízfolyásokat algák szempontjából főként a bevonatlakó kovaalgák alapján jellemezték. ■ Példákat mutattak be az adott típus hazai előfordulásaira. A hazai referencia állapot meghatározás és referenciahely kijelölés tavak esetében az alábbiak szerint történt (Szilágyi et al 2004c, KvVM 2005). ■ Szakértői becslés és tapasztalatok, a rendelkezésre álló adatok és az újonnan elvégzett gyors biológiai felmérések adatain alapuló kombinációs megoldással hidromorfológiai, és biológiai szempontból leírták a tótípusok passzportjait. így tehát bizonyos mértékig hiányos tópasszportok jöttek létre.
