Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
13. A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia
418 Alkalmazott hidrobiológia is lehetnek alkalmatlanok különböző emberi felhasználásra. Gondoljunk csak arra, hogy az eutróf, vagy szikes síkvidéki tavainkból az ivóvíz előállítása csak meglehetősen költségesen és/vagy nagy egészségügyi kockázattal valósítható meg. Az esetek többségében azonban a feltételezés megállja a helyét.) ■ A VKI újfajta integráló szemléletet honosít meg azzal, hogy a vízgyűjtő fogalmát térben kiterjeszti (csak a tengerbe ömlő folyóknak van vízgyűjtője). Ezáltal a VKI hozzájárul a tengerek védelméhez, és biztosítja az országhatárokon túlnyúló szennyezések hatékonyabb kezelését is. Erre nekünk, alvízi országnak, különösen szükségünk van. A Duna, mint legnagyobb EU-s folyó, állapotának javítását például egységes szempontrendszer szerint lehet megvalósítani. Ez a folyamatot ma a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (IPCDR) koordinálja (Gayer 2005). ■ A VKI-val európai környezeti célkitűzések fognak meghonosodni nálunk. Ez abból adódik, hogy az egyes országok által megfogalmazott környezeti célkitűzéseket (pl. a jó állapot, vagy potenciál tartalmát, a minősítő rendszereket) össze kell hasonlítani, illetve összehasonlíthatóvá kell tenni. Ez azt jelenti, hogy ugyanabban a víztípusban például egy német és egy magyar víztest jó állapota nem különbözhet egymástól lényegesen. Reményünk lehet tehát arra, hogy vízi környezetünk állapota a jövőben valóban javulhasson. ■ A hazai vizeink állapotának javítása eddig többnyire a rendelkezésre álló anyagi erőforrások hiányán bukott meg. A környezeti célkitűzések elérésére az EU jelentős pénzösszegeket allokál, melyek pályázatok révén válhatnak hozzáférhetővé számunkra. Az EU-s alapokhoz való hozzáférés feltétele a saját forrás megléte, és a VKI előírásainak betartása. Ilyen értelemben a vizek állapotának javítására a VKI miatt erősebb késztetés valószínű a jövőben, hazánkban is. ■ A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben új szempontok jelennek meg, melyek főként ökológiai hajtóerejűek. Ennek következtében újra kell gondolni az alkalmazható vízminőség-szabályozási technikákat, és azok prioritási sorrendjét. ■ A védett területek sorában nemcsak a természetvédelmi szempontból védett területek jelennek meg, hanem más védettségi szempontok is (ivóvízbázis, gazdaságilag fontos fajok, fürdővíz szempontjából védett területek). 13.4 A BEVEZETÉSÉNEK FOLYAMATA A VKI az EU területét ökorégiókra osztja, összesen 25 ökorégiót különböztet meg. Magyarország teljes területe a Magyar Alföld régióba tartozik. Nem tartozik minden ország egy ökorégióhoz (Ausztriában például öt található) Minden ökorégióra el kell végezni a VKI-ban előírt feladatokat. A 2329/2001. Kormányhatározat melléklete tartalmazza a VKI hazai megvalósításával kapcsolatos feladatokat (13.1. táblázat). A táblázat alapján a következő főbb munkaterületek adódnak a VKI bevezetése során:
