Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
13. A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia
408 Alkalmazott hidrobiológia júniusában deklarálta, hogy az EU jövendő tagjaként a Víz Keretirányelvet bevezeti, ezzel elkötelezte magát a magyar vízgazdálkodás megreformálása mellett. A VKI alapgondolata, hogy a víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően óvni, védeni, készleteivel okosan gazdálkodni, azokat hosszú távon meg kell őrizni. A VKI azon a felismerésen nyugszik, hogy az emberi hatások eredményeképpen a vizeink ökológiai állapota romlott, ezáltal azok emberi felhasználásra kevésbé váltak alkalmassá. A felesleges, vagy más módon helyettesíthető emberi hatások megszüntetésével a vízi ökoszisztéma állapotát javíthatjuk, ezáltal vizeinket alkalmasabbá tehetjük az emberi felhasználásra is. E komplex ökológiai szemlélet először jelent meg ilyen markánsan a vízgazdálkodásban. A VKI keretirányelv jellegéből adódóan sok tekintetben a feladatok megoldásának módját a tagországokra bízza. E jogszabály bevezetése hosszú folyamat, melynek jelenleg egyik közbülső állomásánál tartunk. Sok kérdés tisztázatlan, különösen a bevezetés módszereit illetően. E fejezetben ezért mindenre kiterjedő pontos választ nem tudunk minden kérdésre adni. 13.1 CÉLJA A vizek mennyiségét és minőségét napjainkban fenyegető számtalan veszély felismerése rávilágít a víztakarékosság és a vízminőség-védelem fontosságára, amit az egyre növekvő vízigények is alátámasztanak. Ez kiemelt jelentőséget kölcsönöz a VKI hatékony végrehajtásának és ez által a következő nemzedék számára elegendő és magas minőségi követelményeknek megfelelő víz biztosításának. A VKI célja, hogy: ■ védelmet biztosítson minden víztípusnak - folyóknak, tavaknak, tengerpart menti vizeknek és felszín alatti vizeknek, ■ szigorú minőségi szinteket írjon elő annak érdekében, hogy 2015-re minden víz feleljen meg a „jó állapot" követelményeinek, * felismerve, hogy a vizek nem tisztelnek politikai határokat, a vízgazdálkodást vízgyűjtőnként szervezze meg, ■ határokon átnyúló együttműködést kívánjon meg az országoktól és minden érintett féltől, • biztosítsa valamennyi érdekelt - civil szervezet és önkormányzat - tevékeny részvételét a vízgazdálkodási tevékenységekben, ■ biztosítsa minden forrás - mezőgazdaság, ipar, település, stb. - által okozott szennyezés csökkentését és ellenőrzését, ■ a „szennyező fizet" elvet megvalósító vízdíj-rendszereket írjon elő, ■ egyensúlyt teremtsen a környezet és az attól függők érdekei között. A VKI számos, ma még érvényben levő, EU-s irányelvnek fog a helyére lépni.
