Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
32 Alkalmazott hidrobiológia A vízfolyás jelentős mennyiségű szervesanyagot tartalmaz a benne élő mikroszervezetek anyagcseretermékei folytán, azonban ezt a szervesanyag mennyiséget növelik a bevezetett települési szennyvizek, de származhatnak kisebb mennyiségben a vízmosta felszíni rétegből is. A folyóvíz tartalmaz oldott gázokat, kolloid anyagokat, valamint hordalékot, mely rendszerint zavarossá teszi a vizet. A folyóvizek a bennük oldott sokféle nagymennyiségű szervetlen, szervesanyagok továbbá a nagy baktériumszám miatt szennyezettek. A szennyeződés fokát a szervesanyag és az ammónium-ion tartalom mennyisége indikálja. A folyóvíz kémiai összetételét a vízgyűjtő terület nagysága, a csapadék mennyisége, a talaj minősége, az évszak, a hőmérséklet, valamint a folyószakasz mentén telepített ipari és mezőgazdasági, létesítmények továbbá a befolyó kommunális szennyvíz befolyásolja. 2.2.2.2 Állóvizek (természetes és mesterséges tavak és tározók) Az állóvizek oldott anyag mennyisége és minősége függ a vízbe jutó csapadékvíztől, a talajtól, valamint a környezet-gazdálkodásától. így környezetüknek megfelelően (úgy, mint a vízfolyások) különböző mennyiségben tartalmaznak szervetlen oldott sókat, melyeknek legfontosabb ionjai a kalcium, magnézium, nátrium, kálium, klo- rid, szulfát és hidrogénkarbonát. Az állóvizek csak kis mennyiségben tartalmaznak vas és mangán esetleg ammonium, nitrit, és nitrát vegyületeket. A felszíni vizek így a folyó és állóvizek oxigén és szén-dioxid háztartása egyaránt jelentős, mivel a vizek ökológiai állapotát befolyásolják (vö - 4. fejezet). A nyugalomban, levő állóvizekben a víz minősége szempontjából igen fontos számos kémiai átalakulás megy végbe. A víz minőségének változására hatással van az esővíz is. A mélyebb tavak esetében, ez jól érzékelhető, ahol az esővíz hatására a felszíni vízrétegben a só koncentráció csökken a mélyebb vízréteghez viszonyítva, a felhígulás miatt. Az állóvizek felszíni vízrétegének hőmérséklete erősen ingadozik. Ez a felszíni hőmérsékletingadozás a napsütéstől, a párolgástól, a víz kémiai összetételétől, a kémiai és biokémiai folyamatok változásaitól, a vízfolyások vízmennyiségétől és a levegő hőmérséklettől függ, vagyis a meteorológiai viszonyok nagymértékben befolyásolják. A víz minőségi összetétele meghatározza a víz színét, melyet nagyobb tavak esetében az ég, a környék és a talaj színe is befolyásol. A mésztartalmú állóvizek színe kék, azoknak a tavaknak a színe zöld, amelyeknek a talaja meszes. A mocsaras vidéken elterülő állóvizek színe sárgászöld, és ha magas bennük a humusztartalmú organikus anyag, akkor színük sárgás-barnától a sötétbarnáig változhat. A természetes tavaknál beszélhetünk lefolyásos tavakról, melyek sótartalma többé-kevésbé állandó. Vannak lefolyástalan tavak, amelyek vízvesztesége csak elpárolgásból származik. Az utóbbi tavak oldott sótartalma olyan nagy lehet, hogy vizüket sem ivó-, sem ipari vízellátás, de még öntözés céljára sem lehet felhasználni (szikes és sós tavak). Emberi célokra ezért elsősorban a lefolyással rendelkező tavak vizét lehet felhasználni.
