Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

2. Fizikai és vízkémiai alapok

2 ■ Fizikai és vízkémiai alapok

— Orbán Vera —

A víz az élet alapja, víz nélkül nincs élet a Földön. A víz életet teremt, fenntart, mivel a létfontosságú tápanyagot szállítja az élő szervezetekhez, biztosítja az élettevékenységükhöz nélkülözhetetlen anyagokat. Ugyanakkor a víz, károsító anyagokat is továbbít az élőlényekhez, amelyek az élőlények homeosztázisát (viszonylagos belső állandóságát) felboríthatják, és a szervezetek pusztulásához vezethetnek. A víz tehát az életet és a pusztulást egyaránt jelentheti.

2.1 A TERMÉSZETES VIZEK FIZIKAI ÉS KÉMIAI JELLEMZŐI

A természetes vizek nem tekinthetők kémiai értelemben tiszta víznek, mivel különféle gázokat, ásványi és szervesanyagokat tartalmaznak. Ezek az anyagok oldott, kolloid vagy lebegő állapotban találhatók a vízben, nagymértékben befolyásolják a víz állapotát, annak fizikai és kémiai, sőt biológiai összetételét. A víz a természetben található többi anyaghoz viszonyítva eltérő fizikai és kémiai tulajdonságot mutat.

2.1.1 Sűrűség

A víz egyik feltűnő fizikai sajátsága a többi folyadéktól eltérően az, hogy a hőmérséklettel a sűrűsége nem egyenletesen változik. Sűrűségének maximuma 1,000 g/círd +3,8 C, az ennél alacsonyabb a vagy magasabb hőmérsékletű víznek kisebb a sűrűsége (0 "C-on 0,9998668 g/cm’, 25 C"-on 0,997071 g/cm"). Amikor a víz megfagy, térfogata nagymértékben megváltozik. A jég térfogata körülbelül 8%-kal nagyobb, mint a fagyponton levő vízé. Ezzel magyarázható, hogy a 0 "C-on a jég úszik a vízen.

A természetben ezek a tulajdonságok igen fontos szerepet játszanak. Ezzel magyarázható az a jelenség is, hogy mielőtt a természetes vizek befagynak, előbb egész tömegükben +3,8 °C-ra lehűlnek. A felszínen képződő +3,8 "C-os, legnagyobb