Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

8. A mikrobiológiai kockázat jellemzése a vízi környezet és a vízi közművek területein

250 Alkalmazott hidrobiológia 8.1.4.3 A közegészségügyi kutatás illetve vizsgálat és a kockázatkezelés közötti összefüggés A kutatás és/vagy a vizsgálat során a közegészségügyi szervezet különböző szint­jeinek feladata a szennyező források azonosítása, a szennyezés terjedésének iránya és sebessége, az egészségre gyakorolt hatások összegzése, tesztelése (klinikai és epidemiológiai), a hatások extrapolálása a dózis és a hatás jellegének függvény­ében, az expozíció monitorozása és modellezése és végül az érintett populáció jellemzése a kockázatelemzés segítségével. Az integrálási folyamat végeztével ké­sedelem nélkül működtetni kell a kockázatkezelés megfelelő formáit (egészségi állapot normalizálása, környezeti hatások optimalizálása, gazdasági, társadalmi és politikai háttér biztosítása). A döntések meghozatala és azok ellenőrzése zárja a teljes folyamatot. A mikrobiológiai koncepcióvázlat magában foglalja a kórokozó(k) identifikálását, mennyiségi jellemzését és a másodlagos nem kívánatos hatások becslését is (pl. fertőtlenítés). A kockázatok minimalizálására tehát elsőrendű feladat a következő tényezők mérlegelése. ■ A régi és újra terjedő kórokozók, eddig nem kórokozó tulajdonságú mikroorga­nizmusok valamint az újonnan felfedezett patogének alapos jellemzése a kor­szerű tudomány eszköztárával. Ezek túlélése, változékonysága, elpusztítható- sága, az R-faktor szerepe, antibiotikum rezisztencia alakulása. * Infektív dózis terjedelme, toxin-termelés megléte. ■ Dózis-függés egyéni variációi a megbetegedés és a halálozás szempontjából. ■ Virulencia-módosulás (a geno-, és fenotípus szerepe). ■ A vízkezelés és a másodlagos szaporodás, valamint a biofilmben való rögzülés. ■ Immunzavarok figyelembe vétele. ■ Specifikus interakciók a betegek és a kórokozók között. ■ Kockázatbecslés teljes vertikuma (az előző részekben részletezettek szerint) ■ Kockázatkezelés részeként Intézkedés Terv készítése (célzott vízvizsgálat, mo­nitoring, HACCP, döntések). ■ Koncepcionális vázlat készítése. 8.1.5 A mikrobák csoportosítása veszélyességük alapján A vírusok, baktériumok, gombák, paraziták veszélyességi osztályokba sorolása minden országban a nemzeti közegészségügyi szolgálatok kötelessége, de nemzet­közi szabályozás is létezik. Ezek alkalmazása a következő területeken lehetséges:

Next

/
Oldalképek
Tartalom