Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
Előszó
22 Alkalmazott hidrobiológia technológiai ismeretek nélkül? A válasz egyértelműen nemleges. Ugyanakkor azt is jól tudjuk, hogy a vízi infrastruktúra tervezése, a vízkezelési és szennyvíztisztítási technológiák az elmúlt két évtized során hihetetlen fejlődésen mentek keresztül, amelyek egyik mozgatórugója a biológiai folyamatok korábbiakénál sokkalta behatóbb megértése. A fejlődés mértékét jól mutatja, hogy az ismeretek elavulását jellemző „felezési idő" a kérdéses területen ma már tíz év alatti. Az elmondottak egyértelműen indokolják, miért ajánlom ezt a hiányt pótló művet: a jelen vízimérnöke aligha tudja nélkülözni a hidrobiológiái ismereteket. Rendelkeznie kell azzal a szemlélettel, amire támaszkodva együtt tud működni hidrobiológus és ökológus szakemberekkel, és képes a vízi élővilágra vonatkozó tudás alkalmazására. Ez egyúttal az előfeltétele annak is, hogy a ma még nem ritkán megfigyelhető szakadék a mérnök és az ökológus szemléletmódja között fokozatosan eltűnjék. A könyv időszerű munka, amelyben a szerzők a hidrobiológia eredményeit foglalják össze a mérnöki alkalmazások szempontjából, különös tekintettel a hazai igényekre. A munka logikusan felépített, könnyen érthető stílusban megírt, táblázatokkal, ábrákkal és fényképekkel gazdagon ellátott. Behatóan foglalkozik az alapokkal, az élővizekkel és azok minősítésével, a vízellátás-csatornázás kérdéseivel, az Európai Unió Víz Keretirányelvével, izgalmas újszerű területekkel, mint a környezet-egészségügyi kockázatok, a természetes szennyvíztisztítás, a vizenyős területek, a kis vízfolyások ökológiai kérdései, toxikológia és egyebek. Ajánlom ezt a kiváló összeállítást a vízgazdálkodásban, a vízminőség-szabályozásban, a környezet- és természetvédelemben dolgozó szakembereknek. Ajánlom mindazoknak, akik az Európai Unió Víz Keretirányelvének alkalmazásával foglalkoznak: tervezőknek, területi szakembereknek és döntéshozóknak egyaránt. Az ökológusok és hidrobiológusok elsősorban a vízimérnökökkel történő kommunikáció javítása érdekében szerezhetnek nélkülözhetetlen információkat. Ajánlom a jelen munkát az összes érintett szakembernek azért is, hogy készségük az elővigyázatosság elvének alkalmazására és a megelőzésre javuljon. Kiválóan alkalmazhatják a könyvben foglalt ismereteket a vízellátás-csatornázás és a települési vízgazdálkodás reprezentánsai, a tervezők és az üzemeltetők. A mű olyan ismereteket közvetít, amelyet a területen dolgozó egyetemi és főiskolai oktatók is kiválóan tudnak majd hasznosítani. Végül, de nem utolsó sorban ajánlom a művet a felsőoktatás hallgatóinak, akik a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, specifikusan pedig a vizek állapota és az azokban lejátszódó folyamatok jobb megértése, továbbá a vízzel kapcsolatos technológiák iránt érdeklődnek. Ők jelentik a jövő zálogát annak, hogy az előttünk álló komoly feladatokat és fejlesztéseket magas színvonalon és hatékonyan tudjuk elvégezni. Somlyódy László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
