Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
negyedévente az ún. bányavíz-jelentésekben számoltak be, amelyekben havi felbontásban megadták a kiemelésre került és a felszíni befogadóba vezetett bányavizek hozamát. Ennek köszönhetően a főkarsztvíztárolóból kitermelt vízmennyiségek alakulását elég pontosan ismerjük. A főkarsztvíztárolót megcsapoló víztermelések, valamint a forrásokon elfolyó vízhozamok összesítéséhez a hozamidősorokat a legfontosabb bányák, ill. vízkivételi körzetek szerint csoportosítottuk (22. ábra). A kummulatív ábra a nagyobb vízkivételi központok (Nyirád, Kincsesbánya, Tatabánya) egykori bányavíz-emeléseit, ill. a kiépült regionális vízműveket ellátó ivóvízaknák vízemeléseit egyaránt tartalmazzák. A középhegységi összes vízkivétel az 1960-as évek közepétől elérte a 700 mVpercet, a következő közel 25 évben nem is csökkent, viszont néhány évben meghaladta a 800 mVpercet is. A vízkivételek, forráshozamok tehát ebben az időszakban mintegy 60%-kal haladták meg a tároló ugyanerre az időszakra általunk számított utánpótlását (485 m3/perc). Jelentős bányavízkivétel volt Kincsesbányán, ahol a rákhegyi bauxitbányászat vízmentesítéséhez a középhegység egyik legmélyebb depresszióját hozták létre az itt kialakított -130 mBf szintű csapolóvágat víztelenítésével. A bitói és rákhegyi vízemelés az 1970-es évektől kezdve a bányák 1990-es évek második felében történt bezárásáig 70-80 m3/perc körül mozgott. A legintenzívebb bányavízemelés a tároló DNy-i részén, Nyirádon folyt, ahol a bauxitbányászat vízmentesítése érdekében több mint 40 db aknakutat építettek, ezek összes hozama az 1970-es, 1980-as években 250-300 m3/perc körül mozgott. Ebben az időszakban a Nyirádon kitermelt víz egyedül is megközelítette a középhegységi tároló Móri-ároktól Ny-ra eső részének utánpótlódó vízkészletét. A Tatabányai-szénmendence és környéke vízemelésének időbeli alakulása a víztelenítés jellegéből adódóan a termelésbe vont szénmezők vízveszélyességének függvényében változott. Az 1960-as évek közepén érte el a 100 mVpercet, majd az 1980-as évek második felére, az új „eocén bányák" belépésével 200-250 m3/percre növekedett. A nagy múltú dorogi szénbányászat karsztvízemelése az 1960-as években érte el a maximumát 100 mVpercet meghaladó vízhozammal. Ezt követen 1980-ig 10 mVperc alá csökkent, majd átmeneti növekedés után, az 1990-es évek közepétől a Lencsehegyen folyó bányaműveletek 15 mVperc vízemeléssel jártak, a bánya 2003. évi bezárásáig. A Dunántúli-középhegység többi bányájában lényegesen kisebb karsztvízkivételek mellett folyt a termelés. Várpalotán a miocén széntermelés feküjéből, az 1980-as évek közepét leszámítva a víztermelés 20 mVperc alatt maradt. Ajkán a kréta széntelepek alatt a dolomit feküből 1960-1990 között 20-25 mVperc között ingadozott a vízemelés. A dudari, balinkai szénbányák, és az 1987-től belépő Fenyőfői bauxitbánya vízemelése együttvéve 1990-ig 20 mVperc körül ingadozott, ezt követően fokozatosan 10 m3/percre csökkent. 5-10 m3/perc körüli értéket emeltek a halimbai bauxitbányában, míg az úrkúti mangánbányában 2-5 m3/perc volt a vízemelés. A vízkivételekben a felsorolt bányavíztermelések mellett jóval kisebb, de nem elhanyagolható szerepe volt a területen működő vízművállalatok vízellátási céllal létesült kútjai, valamint az ipari és mezőgazdasági üzemek karsztkútjai víztermeléseinek. Ezek alakulására az ún. kötelező üzemi adatszolgáltatás keretében beérkező adatok alapján kaphatunk képet. Az adatszolgáltatási rendszer 1978 óta működik, és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok (2004 óta Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, röv.: KÖVIZIG) által kötelezett üzemeltetők, a kút működtetésével kapcsolatos legfontosabb jellemzők: vízhozam, hőfok, víztermelés, nyugalmi- és üzemi vízszint stb. havi felbontású adatairól adnak ebben tájé22. ábra. Összes vízkivétel a Dunántúli-középhegységből 1000 800 600 400 200 1951 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2004 ■ Budapest «DKHK-irész 0 Tatabánya □ DKH Ny-i rész □ Nyirád, HalimbaaAjka □ Dorog ■ Balinka, □ Kincses Dudar «Források m Várpalota □ Hévízi-tó 85
