Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
2. Alföldi László: A Dunántúli-középhegység földtani körülményei
2. A DUNANTULI-KOZEPHEGYSEG FÖLDTANI KÖRÜLMÉNYEI Alföldi László 2.1. Dunántúli-középhegység őstörténete (Aktuális szakirodalmi összefoglalás) A Kárpát-medence szerkezetére vonatkozó elképzelések a lemeztektonika elterjedésével érdemben módosultak, így az új szemléletnek megfelelően az elmúlt néhány évtized alatt új nagytektonikai elemzések és elképzelések láttak napvilágot. Az őslénytani, üledékföldtani, ősföldrajzi, paleomágneses összehasonlító elemzések a közismert térségi ellentmondásokat, a lemeztektonikai mozgásokat terrénum (térség) szemlélet alapján igyekeznek megoldani. A Dunántúli-középhegység minden földtani vonatkozásában, az üledékképződés menetében, szerkezeti igénybevételében, tektonikai elmozdulásaiban szervesen illeszkedik az európai földtani történések menetébe. A hegység fő tömegét alkotó mezozóos-képződmények és a bázisán előforduló felső-permsorozat tagjai eredeti képződési helyük és fáciesük fejlődésmenete szerint szorosan illeszkednek a Déli-Alpok E-i környezetéhez (5. ábra). A Dunántúlon két transzverzális linea- mentum közötti térség a Dunántúli-középhegység felszíni és felszín alatti része. Ezt tekintjük a földtani értelemben vett Dunántúli-középhegységnek. Az új szemléletéi feldolgozások ezt a térséget a Balaton latin nevéből Pelso-terrénumnak nevezik. A terrénum a paleozoikumban a Pangea őskontinenshez tartozott. A földtani térképek tanulsága szerint egyes azonos földtani fejlődésű terrénumok mellett őslénytaniig és üledékföldtanilag idegen terrénuKELET-EUROPAI ——jTÁBLA AUSZTROALPI-EGYSEGEK Budapest,- ti. Dunán] Zágráb, RPbJOK BelgrádO <//////*, MOESIAI MASSZÍVUM Bukarest5. ábra. A„Dunántúli-középhegységi-egység" környezetéhez viszonyított helyzete. (Magyar Tudománytár 1. Geológiai viszonyok és talajok, szerk.: Haas J. 2002) 49
