Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt
TÁJÉKOZTATÓ AZ EOCÉN PROGRAM KERETÉBEN LÉTESÍTETT SZÉNTERMELŐ KAPACITÁSOK HELYZETÉRŐL AZ ORSZÁGGYŰLÉS IPARI BIZOTTSÁGA AD-HOC BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA 1988. november 9. dokumentum. Az Országgyűlés Ipari Bizottsága ad- hoc Bizottságának állásfoglalása 1988. november. Kicsinyített címlapmásolat m3/perc értékre, ill. 1991. után 160 m3/perc értékre kell csökkenteni." „E korlátozó feltétel azt jelenti, hogy a térségben a korábbi tervektől eltérően három karsztvízveszélyes bánya egyidejű üzemeltetése nem lehetséges." Az országgyűlés ad-hoc bizottságának hivatkozott állásfoglalását egy az 1988. május 30-ára keltezett, a szerző megjelölése nélkül kiadott reprezentatív anyag. (Összefoglaló tájékoztató az eocén-program bányáinak műszaki-gazdasági vizsgálatáról) támasztotta alá (10. dokumentum). Ez az összeállítás sem definiálja az eocén programot, de fogalmazásából arra lehet következtetni, hogy szerintük a Program elsősorban szénbányászati tevékenységet takar, a hőerőmű építésével szoros összhangban. A megfogalmazások itt sem egyértelműek és nem is világosak. „Az új eocén szénterületen az eocén energetikai programot megelőző időszakban jelentős ásványvagyon volt ismeretes, különböző megkutatottsági kategóriákban" (4. oldal). Az új eocén bányák létesítésének szükségességét az 1970-es évek elején az akkori energiapolitikai elképzelések alapján tervezett összes energiaigények, ezen belül a villamosenergia igények alapozzák meg (5. oldal). „Az eocén-program új és rekonstruált bányáinak beruházásai a V., VI., VII. tervidőszakban 22,2 Mrd Ft fejlesztési költséggel valósultak meg." „Az eocén program bányáinak értékesített termelése jelenleg több mint 50%-ban lakossági ellátási célokat szolgál" (22. oldal). Az összefoglaló tájékoztató minden vonatkozásban az ún. eocén bányák fenntartása mellett érvel, mottója: az ipari szénvagyon bőven elégséges az új és rekonstruált bányák termeléséhez (237,6 millió tonna), az önköltség csökkenthető, a vízprobléma a vízhasznosítással megoldható. A következtetéseket nem vonja le, de azok inkluzíve a jelentésből kitűnnek. Az összesen 46 km2-t kitevő új eocén kutatási területeken 772 db fúrás mélyült, azaz 1 km2-re átlagosan kereken 17 fúrás esett. A legnagyobb fúrási sűrűség a bauxitot is kutató nagyegyházi területen 26 db/km2, a legkisebb a márkushegyi területen 7 db/km2. Mindezek figyelembevételével nyugodtan állíthatjuk, hogy az „eocén-program" sem mint jól meghatározott kutatási program, sem mint bányászati fejlesztési program nem létezett, hanem csak a kutatók leegyszerűsítő szóhasználatából került be a köztudatba. A kifejezés ráadásul szakmailag is indokolatlan, mert akkoriban Dorog-Tokod bányászata már végóráit élte és a Bakony ENy-i oldalán (vagyis a Móri-ároktól DNy-ra) lévő Oroszlány-Pusztavám szénmedencék, valamint a Vértes Ny-i oldalán fekvő Dudar-Balinka térségében műveltek eocén korú széntelepeket, de eocén-korú széntelepet műveltek korábban a Buda-Pilisi-hegységben Nagykovácsi, Pilisvörösvár térségében, sőt legalább is rövid ideig eocén-széntelepet műveltek a Duna bal parti rögökhöz tartozó Kósdon is. Mi lehet a magyarázata annak, hogy az ilyen rendkívül szisztematikusan és alaposan megkutatott, jó minőségű, kellő vastagságú barnaszenet tartalmazó területen a bányanyitást és termelés beindítást szokatlan egyenetlenség, beruházás gyorsítás, lassítás, kapkodás, átalakítás, mezőátkapcsolás kísérte. A nagyegyházai bányaüzem beruházási programját kétszer módosították, először egy évvel előrehozták a belépés és megvalósulás ütemét, majd az energetikai célt darabosszén termelésre módosították. A mányi bányaüzem fejlesztési célját az ÁTB 1976- ban hagyta jóvá, és az elkészült beruházási javaslatot az energiapolitikai koncepció változása miatt nem hagyta jóvá, de az ATB 5029/79 sz. határozatával engedélyezte a helyszíni előkészítési munkákat és a lejtakna kihajtásának megkezdését. 1980- ban a beruházás felülvizsgálatára alakult bizottság javaslatára az ÁTB a mányi beruházás szüneteltetését rendelte el. 1981- ben döntés született a mányi bányaüzem I. ütemének megvalósítására. 1985-ben az ÁTB jóváhagyta a fejlesztési előirányzat megemelését, az aprószén mosó céljaira. 1985. IV. negyedévében a beruházás készültsége 85%, a termelés indul. Lencsehegy II. bányaüzem: 1976. az ATB jóváhagyja a fejlesztési célt, 1979. évi kezdéssel, 1980. évi befejezéssel. 26
