Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

4. Kapolyi László: Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban és az ásványanyag-gazdálkodás elvi-módszertani alapjai

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

C> Földkéregben:- ércek;- energiahordozók;- ipari, építőipari és egyéb ásványok

Föld felszínén:

\ - növényvilág;

\ - állatvilág;

V ►- hidroszféra \

\

\

\ \

Föld felszíne felett:- levegő (szél);- nap

\

TERMÉSZET ^ TÁRSADALOM1

\

Megismerési folyamat:-*

_-f

öldtani-geológiai kutatások;'''- agrotechnikai kutatások;-* n\- egyeb természettudományi \ \

kutatások \ \

\

\

\

\---------------------uuTud

ományos szféra

Hasznosítási folyamat: kutatás

! * (mint hasznosítás);

/ kitermelés;

, - feldolgozás

/

tevékenység:

fizikai;

szellemi

igények:

*---------é

lelem;

ruha;

lakás;

energia;

stb.

52. ábra. A természeti errőforrások hasznosításának társadalmi kapcsolatai

a) egyfelől még egyáltalán kezelhető

b) másfelől a választási lehetőségek szempontjából kellő szelektivitást biztosít.

Azt a nézőpontot, amely nem a teljesen általánosból indul ki, hogy aztán a specifikációt fokozatosan növelve annak olyan szintjéig jusson el, amely a fenti két kritériumot már teljesíti, hanem ellenkezőleg, az adott műszaki-gazdasági rendszerből indul ki, majd a specifikációt fokozatosan csökkentve az általánosság olyan szintjéig jut-e, amelyre a fenti két kritérium már alkalmazható, rendszerszemléletű tervezésnek fogjuk nevezni.

A rendszerszemléletű látásmód a technológiai fejlesztés munkáját természetesen nem pótolja, de alkalmas arra, hogy hatalmas időmegtakarítással ráirányítsa a figyelmet a fejlesztés szükséges helyére és mértékére. Szükségképpen alkalmas a

rendszerszemléletű formalizmus kiépítésére, és ezt igényli a komplex értelemben vett ásványva- gyon-gazdálkodás.

A komplex ásványvagyon-gazdálkodás- ra irányuló vizsgálódás folyamán körülhatárolan- dók a vizsgálatok keretéül, ill. hátteréül szolgáló tér-, idő- és tevékenységtartományok. Az időtartomány lehatárolása szempontjából lényeges körülmény, hogy egyrészt a nyersanyag-hasznosítás alapfázisát jelentő alkalmazott földtani kutatás már felhalmozódott ismeretanyagra támaszkodhat, másrészt, hogy maga a vizsgálódás tárgyául szolgáló földkéregrész is állandóan változik. A hasznosítás kezdőpontját jelentő időpillanatban tehát egyrészt a kezdőpontig terjedő állapotváltozások sorozata a maga lassú dinamizmusával egy adott szinten már ismert, másrészt az adott

125