Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
49. ábra. A Hévízi-tó mért és számított vízhozamai A beszivárgás számítás, ill. a modell bizonytalanságát jelzi, hogy a modellben a kisebb beszivárgású évek (1989-1992) hatása a ténylegesnél nagyobb mértékben jelentkezik, így azl990-es évek első felében és a 2000-es évek elején a számított értékek elmaradnak a mértektől. A modell-előrejelzés szerint a tároló regenerálódásával párhuzamosan további lassú hozamnövekedés várható. Ehhez azonban szükség lehet a tó környezetében lévő, a visszatöltődés következtében pozitívvá vált kutak lezárására, a jelenlegi túlfolyás megszüntetésére, valamint a hévíztermelő kutak termelésének és esetleges új kutak építésére vonatkozó meglévő korlátozásoknak a további fenntartására és érvényesítésére. Ebben az esetben a Tó-forrás hozama távlatilag elérheti a 30 m3/percet (500 l/s) is. Pápa-Tapolcafőn az egykori forrásterületen működő vízműkutak jelenlegi 6-7 m3/ perces - és a nyirádi 20 m3/perces - vízemelése mellett a forrás megindulása 10 éven belül nem valószínű. Ugyanez vonatkozik a Pápakovácsi Attyamajori-forrásokra és az ugodi Szentkútra is. A nyirádi vízaknák jelenlegi vízkivételének fenntartása mellett nem lehet számítani a gyepü- kajáni langyos források újraindulására sem. Az előrejelzések alapján, átlagos beszivárgás mellett folytatódó visszatöltődést feltételezve, a kapolcsi források, Valéria, Fűrészmalmi, Mázas-kút újraindulására lehet számítani a következő 1-2 éven belül. (A Mázas-kút jelenlegi kis hozama a környező felsőpannon mészkö- vön beszivárgó vízből származik, a forrás fő- karsztból származó eredeti hozama lényegesen nagyobb volt. Az újrainduláson tehát ennél a forrásnál a főkarsztos komponens visszatérését értjük.) A 2010-es évek elején lehet számítani az Öcs Kinder-tavi-forrás újraindulására. A regenerálódás a jelenleg is működő források hozamát tovább növeli, így a tapolcai források mintegy 26 m3/perc összes hozama 2020-ra elérheti a 35 mVpercet. A Balaton-felvidék főkarsztvíztárolótól független, kisebb karsztos víztartóinak vízjárásában a beszivárgás alakulása a meghatározó, a helyi vízkivételek azt csak kis mértékben módosítják. A földtani felépítés következtében a bányavízemelések depressziós hatása itt nem volt kimutatható. Tipikus balaton-felvidéki sekély mélységű karsztos tároló a pécselyi Zádor-forrás vízgyűjtője. A tároló utánpótlását a Fődolomit mintegy 1,5 km2-es nyíltkarsztos felszínén beszivárgó víz adja és az egyetlen megcsapolási pont a forrás. A Fődolomitot a fekü felől és oldalirányban vízzáró márga rétegek határolják, ezért a tároló határán vízcsere nincs. A tárolóban periodikusan lejátszódó feltöl- tődés-kiürülés folyamatát nempermanens modellel szimuláltuk. Az eredmények és az alkalmazott beszivárgás számítási módszer hitelesítésére a forrás vízgyűjtő területén mélyült Pécsely-1. észlelő- kút 35 éves idősora adott lehetőséget (50. ábra). 50. ábra. Pécsely-1 észlelőkút mért és számított karsztvízszint idősora 110
