Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
Óbarok-1 Csolnok-668 Esztergom-120 Pomáz-1------mért -------számított 4 7b. ábra. Néhány jellemző karsztvízszint-észlelőkút mért és számított vízszintidősora vízmérleg többlet a tároló egészét tekintve még így is meghaladhatja a 200 m3/percet. Ez a többlet a karsztvíztároló nyomásának regenerálódására és a forráshozamok fokozatos növekedésére fordítódik. A 2030-ig készült modeli-előrejelzések szerint a tároló regenerálódása még mintegy 15-20 évig eltarthat. Számítani lehet ebben az időszakban a peremi hévforrások hozamának további emelkedésére és az egykor elapadt hideg és langyos források nagy részének újraindulására is. Az észlelőkutak és források elhelyezkedése a 48. ábrán látható. A DKH modellel a tárolóból fakadó források hozama is számítható. A Hévízi-tó 1970- 2005 közötti időszakra vonatkozóan számított vízhozam idősora a mérésekkel egyező lefutású görbét adott. Az eltérés a megbízható mérési idősorral rendelkező idő intervallumban - 1983- tól - általában 10% alatt marad (49. ábra). 108
