Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
43. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Budai-hegység 44. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai a budai termálkarsztban A térség vízforgalmában természetes állapotban a termális forrásoknak volt döntő szerepük. Az 1960-as évektől azonban ezeknek a forrásoknak a mérése megszűnt. Konkrét ismereteink az elfolyó hozamokról nincsenek. A víztermelések utóbbi évtizedben történt csökkenése, a vízszintek emelkedése következtében becslésünk szerint a szabadon elfolyó hozamok mennyisége akár 5-10 m3/perc értékű is lehet, elsősorban a Lukács- és Császár-fürdő langyos forrásai, az óbudai Árpád-forrás és a Római-fürdő forrásainak megemelkedett hozamai révén. 3.7.7. Budapest környéki termálkarszt tes depressziója rögzíti a karsztvízszinteket. Az éven belüli vízszintingadozások a mesterséges vízkivételek szezonális hatását is jelzik. A tároló regenerálódásának hatását jelzi az Obuda-1, a békásmegyeri Attila-kút, és a budapesti Elektromos észlelőkútja. Az első 2 kút a hideg karsztot észleli, az Elektromos kút pedig a termálkarsztot. Az egymással szomszédos langyos és meleg karszt kölcsönhatása következtében az 1990-es évek elejétől a nyomásemelkedés hatása az észak-pesti termálkarszt kutakban is kimutatható nyomásemelkedést okozott. A 2000-es évek elejétől az addigi víztermelés okozta évi periodicitású nyomás-ingadozások lecsökkentek, ami valószínűleg a fürdők vízforgató berendezésekkel való felszerelésével, az egyenletesebb víztermeléssel magyarázható. A középső és D-i termálkarsztot feltáró Városmajor-1 és Tabán-1 kutak vízjárása alapján a tárolóban lejátszódott depressziós hatás, majd regenerálódás ezeket a tárolórészeket nem érintette. A Budapest környéki termálkarszt területén található észlelőkutak közül több termelőkútként is üzemel, ami különösen pozitív kutak esetén a mérések végzését, az adatok értékelését nehezíti (45. ábra). A különböző mélységű és hőmérsékletű kutak mért vízszint idősoraiban szoros kapcsolatra utaló változások nincsenek. A kutak vízjárásában megfigyelhető nagy eltérések feltételezhető oka, hogy a kutak a budapesti termálvizes területen egymástól távoli és eltérő áramlási pályán helyezkednek el és nagy tárolótereket képviselnek. 3.7.8. A Nógrádi rögök A Nógrádi (Duna-balparti)-rögök területén csak néhány kisebb karsztos kibúvás található Szendehely és Nézsa térségében. A terület két karsztvízszintészlelő kútjában mért vízszintek jelentősen ingadoznak. A szendehelyi kútban a beszivárgó csapadék hatására a vízszint hirtelen emelkedik, de gyorsan le is süllyed, ami határo102
