Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
temesi Reitter Ferenc
a Lukács fürdő szakszerű átalakítása is. Az egyre inkább fejlődő Duna-Gőzhajózási Társaság 1853-ban pályázatot írt ki a pesti és budai rakpart kiépítésére, amit Reitter Ferenc el is nyert. Munkáját a legkitűnőbbnek ítélve, megbízták az építésvezetéssel is. Irányításával még ez évben megépült a lánchídi rakpart. 1856-ban a Lánchídtól északra húzódó Rudolf rakpart következett. Ezt követően Reitter majd tíz éven át tervezte és irányította a Gel- lért-heggyel szemben fekvő pesti rakpart (a mostani Belgrád rakpart) építését. A hajózást segítő rakpartszakaszok oly kiválóra sikeredtek, hogy az itt alkalmazott építési elveket hasznosítva a kormányzat a folyó mind a két oldalán kiépíttette a rakpartok vonalát, meghatározva ezzel Budapest egységes képét. Ezen vállalkozás érdemeiért Reitter a Ferenc József-rend keresztjét vehette át. Rakpartépítő tevékenysége közben a budai helytartósági Építészeti Igazgatóság, majd az egyesítés után az új központi hatóság építkezési ügyeit is vezette. Miután 1861-ben, a kor- mányzati munka szervezeti . korszerűsítésének keretében V az ország korábbi öt helytartósági építészeti igazgatósé- » gát egyesítették, a sikeres B VOLL 9 00 ,1, Reitter átmenetileg „szabad listára", azaz rendelkezési állományba került. Az alig egy évig tartó kitérő az alkotó mérnöknek módot adott arra, hogy nagyszabású terveit alaposan kidolgozza. Ebben az időszakban fogalmazza meg a budai és a pesti vasútállomások összekötését célzó elképzelését, valamint készíti el a főváros építési ügyrendjét és szabályzatát. Mindezek mellett volt még egy dédelgetett eszméje: a pesti Duna-csatorna terve. Ez a műve szervesen illeszkedett a fővárosi Duna-szakasz szabályozásának koncepciójába, amelyen szintén ebben az időben dolgozott. A terv nyomtatásban is megjelent a „Duna szabályozása Buda és Pest között. Pesti hajózási csatorna. Csepel-szigeti, és a soroksári Duna-ág bal partján fekvő ártér ármentesítése" címen. Ez utóbbi művét annyira sikeresnek ítélték, hogy a Magyar Tudományos Akadémia A budapesti Duna-partfal metszete Reitter a középítészetben is kiválót alkotott: a Szí. Lukács fiirdő felújított főhomlokzata
