Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
Huszár Mátyás
HUSZAR MÁTYÁS (*Kisherestyén, 1778- f Nagyvárad, 1843. március 10.) Kisnemesi családból származott, annak is azon fajtájából, amelynek tagjai annyira voltak nemesek, hogy volt kutyabőrük, de amúgy csak a „hét szilvafányi" területtel rendelkeztek. Gondolkodásukban azonban különbek voltak sok zsíros, gazdag erdőkkel bíró nemes társuknál, hiszen látták, hogy a felemelkedés egyetlen útja a tudás. Alapiskoláit szülőhelyén, a Bars megyei Kisherestyénben végezte, majd 1796-ban a közeli pozsonyi akadémián folytatta. Itt elsősorban humán előadásokat, logikát, bölcseletet, erkölcstant hallgatott, de megismerkedett a matematika, fizika, hidrotechnika alapelemeivel is. Eminens tanuló volt. 1799-ben fél évet szolgált a budai csillagdában is Bogdanich Dániel Imre mellett, aki utóbb a XIX. század egyik legnagyobb magyar csillagásza lett. Ez a kis kitérő kiváló iskola volt, hiszen a helymeghatározás tudományát - ami Mikovinyi korszerű elvein alapult - kiválóan tudta alkalmazni a későbbiek folyamán a Körösök, a Tisza és a Duna mappációs munkáinál. 1799-1800 között már Kassán találjuk, ahol a jogakadémia hallgatója, s az akadémia végeztével 1800-ban kerül a pesti Institutum Geometricumba. Itt 1802-ben műszaki vizsgát tesz, majd 1804-ben diplomát szerez. Gyakorlati idejét a megyei mérnökként a Heves vármegye térképét készítő, de már az Esterházyak tatai uradalmánál működő Litzner János mellett töltötte, majd 1806-1808 között Szatmárnémeti város mérnöke lett. Közben elnyerte a Helytartótanács külföldi ösztöndíját, és a legnevesebb korabeli mérnökök munkájának tanulmányozásával lehetősége nyílott tudása bővítésére. Kapcsolatba került Pronyval, a neves mérnök-matematikussal, Andreossyval, a dél-franciaországi vízrendezések végrehajtójával és Wiebekinggel, a Rajna szabályozójával is. Olasz, francia, valamint német tartományokat megjárva, hazatérve kora legműveltebb mérnökének tekintették, aki a magyaron kívül bírta a latin, a német, az olasz és a francia nyelveket is. Jogi ismeretekkel, s a maga korában modern világszemlélettel rendelkezett, otthonosan mozgott a csillagászatban is. Itthon egy évig gróf Károlyi Antal szolgálatában állott, akinek birtokai Csongrád, Békés, Bereg és Szatmár megyékben voltak. 1811-től három évig Szatmár vármegye mérnöki teendőit látta el, ebben az időszakban úrbéri és erdőtérképeket, épület- és hídterveket egyaránt készített. 1815-ben a kamara bővítette mérnöki állományát, és Huszár Mátyás is megpályázott egy állami állást. Kérését méltányolva Lúgosra nevezték ki, ahol a lakosok többsége román lévén, bizonyára könnyen alkalmazta más vonatkozású újlatin tudását. Itt a Maros szintezésén dolgozott, sőt a folyó egyes szakaszairól szabályozási tervet is készített. Munkásságát mindenki elismerte. Oly híre kelt, hogy 1817-ben báró Vay Miklós generális, királyi biztos a Szamos felmérését is elküldte neki, készítsen szabályozási terveket a felvételek alapján. Vay megismerve Huszár hatalmas humán és műszaki műveltségét, felkérte őt, költözzön
