Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
varassányi Vedres István
Két évvel később jelent meg a csatornaépítés kérdéséhez és az 1790/91-es országgyűlésen felvetett „ fundus publicus" gondolatköréhez kapcsolódó „Egy nemzeti jószág" című munkája, amelyben - mai szóval élve - egy „gazdasági műszaki fejlesztési alap" létesítésének kérdései mellett, Széchenyi „Hitel"-ének gondolatait veti fel - Széchenyi előtt csaknem 25 évvel. (Nem hiába mondták később róla, hogy ő volt Szeged Széchenyije!) Vedres István az író és szakíró, mérnök, közgazda és mezőgazda a sokoldalúságnak, a több életre is elegendő aktivitásnak ragyogó példája. Mint szépíró, költő és színdarabíró a nyelvújítás idejének a kortársak (Dugonics, Révai) által is elismert alakja volt. A magyar nyelvű szak- irodalom terén kifejtett működése pedig a kor világlátott gazdasági szakíróival, Pethe Ferenccel, Rumy Károllyal emeli őt egy sorba. Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötése terén, s az erről írt tanulmánya „A sivány homokság használhassa” e tárgykörben a kor legkiválóbb munkája (1825). Az erdősítéseket saját földjein kezdte már 1789-ben, majd 1790-ben Kistelek határában folytatta. (Kistelek ez időben Szeged városának tulajdona, hol mint szabad királyi város, földesúri jogokat gyakorolt.) Ennélfogva a fásítás terén nagy tapasztalatokat szerez. Azonban csak 1806-ban kezdhetett nagyobb munkába. Csengele határában 286 ezer nyárfát, 83 ezer fűzet, 1300 szilt és 421 akáccsemetét ültetett. Érdeme az ország első erdőhivatalának (erdőinspektorság) megszervezése is 1804-ben. Sikereinek hatására azután egyre gyakrabban foglalkoztak az erdősítés kérdéseivel: az országgyűlés az 1807. évi XX. te.-ben intézkedett „afutóhomokos közhelyeken erdők plántálásáról", Ferenc császár kormányzata pedig megszervezte a selmeci Bányászati Akadémián az erdészeti fakultást. így, amikor említett könyve 1825-ben megjelent, már nem keltett olyan figyelmet, mint amilyent érdemelt volna, a kortársak közül is kevesen tudták, hogy a kezdeményezés az ő érdeme. A tanult, intelligens fiatalember szívesen látott vendég Szeged lányos házainál. így lesz bejáratos Rózsa Sándor városi „communitásbéli" úr házába is, akinek leányát, Teréziát 1792. november 15-én vezeti oltárhoz. Érvényesülése ezután még töretlenebb, hiszen apósa, s két sógora (András és József) is tanácsbeliek voltak. Az alig 30 éves Vedres, kedvező jellembeli tulajdonságai alapján, csakhamar vezető szerephez jut Szeged társadalmában. Népszerűségét növeli versírói képessége is, ő köszönti ékes strófákkal korompai Brunswick József grófot főispáni beiktatásakor. Ettől kezdve nincs ünnepély a városban, amit ne Vedressel szerveztessenek... Strófákat ír az új városháza felavatásakor, foglalkozik színjátszással (társulatot hoz Szegedre), maga is darabot ír - elő is adják ott helyben. A’ TISZÁT A’ DUNÁVAL ÜSZVE KAPTSOLÓ ÚJ HAJÓKÁZHATÓ T S A T O It N A, MfiLLYNEK HELLYÉT NEM TSAK MAGYAR ORSZÁG, HANEM AZ EGÉSZ AUSTRIA! BIRODALOM HASZNÁRA FELKERESNI, ÉS MEG HATÁROZNI IGYEKEZETT VEDRES I8TVÁNY, a’mACYAH ORSZÁCON HITELES, ÉS SZABAD KIRÁLYI SZEGED VÁROSSÁNAK ESKÜDT FÖLDMÉRŐJE. SZEGEDEN, Gránit Orbán' b • t ű i * • I. A' SÍVÁNY HOMOKSÁG HASZNÁLHATÁSA. Szabad Királyi Szeged Várossának Javasolta V EDR ES IST V ÁNT Nemes Magyar Országon Hiteles, és azon Kir. Város Esküdt Füldmíraj*; •gyazer'smind Morva Országban, a Föld művelést, ’« annak Természetét Esmértetb Brűni Ts. Kir. Társaságnak Tagja. — SZEGEDEN, Nyomtattatott Grükn Orbánnál. 1 8 2 5.
