Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
Kiss József
tehát a Temes csatornázott torkolatától számítjuk a búza útját, mintegy 20 napot nyerhettek, amennyiben egy csatornával átszelik a Bácskát. (227 kilométerrel rövidül végül is a vízi út.) Ez pedig jelentős előny annak, aki a vízi utat kezében tartja! Tehát a történelmi helyzet tette lehetővé, hogy a kor hazai viszonyain túltéve magát, Kiss József megépíthesse a 118 km hosszú, s átlag 18,6 m széles csatornát. Kiss az összes költséget 1 millió forintra becsülte. Ehhez 500 ezer a részvények eladásából folyt be, 200 ezret a kincstár adott előlegbe, 300 ezer pedig banki kölcsön volt. Sajnos a számítás valahol hibádzott, mert sem az építésre szánt idő, sem pedig a kalkulált összeg nem egyezett a valóban szükségessel. Az is igaz persze, hogy ily nagyszabású munkát korábban még nem végeztek az akkori Magyarországon. A vezető arisztokratákból verbuvált tőketulajdonosok a költségvetés túllépése miatt Kiss Józsefet - mint már említettem - kibuktatták a társulásból, így a későbbi jövedelmekből sem részesülhetett... A munka folytatásával és befejezésével az akkori építési főigazgatót, Heppe Szaniszlót bízták meg. Neki szintúgy gondjai adódtak a költségvetés betartásával, és az időt sem tudta tartani. (5 évet késett!) Kisst nemcsak háttérbe szorították, de anyagilag is tönkretették. Csak hosszú, „magyaros" pereskedés után 1805-ben (tehát közel 57 évesen) jutott hozzá mintegy 25 ezer ezüstforintjához. Ezen a pénzen azután szőlőt vett Verbászon. Bár télen Zomborban lakott, de az év nagy részében verbászi szőlőjében élt, és innen figyelte a nagy művének, a Ferenc-csatornának életét. 65 éves korában hunyt el, s kívánságára itt temették el a Telecskai dombok egyikén. Sírja ma is itt található. Tíz évvel ezelőtt újították fel az emlékművet a hatodik egyenesági leszármazott utód, Kiss Mihály mérnök segítségével, aki a zágrábi műegyetem elvégzése után Németországba ment, s ma is ott él. A sírfeliratát maga Kiss József szerkesztette latinul, eredetiségéhez kétség nem férhet; az Országos Széchényi Könyvtár őrzi naplóját, amiben az írás olvasható. Az 1814-ben, halálának első évfordulóján, tisztelői által emelt márványlapon ez áll: „H. S. E. Josephus Kiss, Nobilis Hungáriáé, guew Immortalem Canalis Francisci tetatur Mortnlem esse hoc marmorfatetur, Natus anno 1748. mari 19. Denatus 1813. mart 13." (Kiss József magyar nemes, akinek halhatatlanságát a Ferenc-csatorna tanúsítja, de akit mégis holtnak mond e márvány. Szül: 1748. március 19., meghalt 1813. március 13.) A Kiss testvérek egészséges öntudatára jellemző, hogy angol mintára a verbászi hajózsilip építésének befejezésekor a zsilip mellé egy márványtáblát állítottak - most az átépített zsilip betonfalában található, rajta pedig ez áll: „Prima Hungáriáé Cataracta, extructa sumptibus Societatis, per fratres germanes, Natione Hungaros, Josephum, Gábrielem Kiss Investores, Directores Operis Anno 1794—1795." (Az első magyar hajózsilip, tervezték és a társaság költségén építették 1794-1795-ben Kiss József és Gábor édestestvérek, születésükre nézve magyarok a munkálatok fő irányítói.) , . .. - ruh.r | K* ' SSAz 1802-ben megépült Ferenc-csatorna tiszai torkolata
