Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Lampl Hugó

végére elismert alapozási szakemberré vált, kinek véleményére más műszaki létesítmények megvalósításánál is nagymértékben adtak. Lamplt szaktudása nemegyszer egészen új megoldásokra sarkallta, amivel sokszor jelentős megtakarításokat érhetett el a kivitelezési

munkák során.

Sajó Elemér felemelkedésével Lampl Hugó is egyre magasabb beosztásba került. A korábban közösen végzett anyag- és építéstechnológiai kutatások irányítását most már egyedül végezte, amelyről „A Csepel- szigeti Czementkísérleti és Anyag- vizsgáló Állomás'' címen, 22 fotóval illusztrált tudományos dolgozatot jelentetett meg. Az 1930-as évek elején a balatoni kikötőépítésekben is szerepet kapott, mint kerületi felügyelő. (Balatonfüred, Szigliget). 1931- ben Sajó Elemér az FM Vízügyi

Műszaki Főosztályának vezetője Lampl Husó kísérletezés közben , .. c- i_

K * lett, s így ügyeimet, szervezőkészségét távlati elképzeléseinek megvalósítására összpontosíthatta. Látva a vízhasznosítások meghatározó szerepét az ország gazdasági életének fejlesztésében, létrehozta a Duna-Tisza Csatorna és Öntözési Tervezési Csoportot, amelynek személyzetét a régi „kikötős" gárdából verbuválta. Lampl Hugó közöttük volt.

Lampl teljes energiájával közreműködött a Körösök völgyében létrejött „csoda" valóra váltásában. Sajó Elemér jobb kezeként ott bábáskodott a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság megalakulásánál. Gyulán 1933. VI. 22-én az alakuló ülésen tájékoztató előadást tartott a tervezett öntözés, valamint a belvízi hajózás technikai megoldásairól. A megalakult társaság tagjai sorában tudhatta az összes körös-vidéki ármentesítő társulatot, s több más jelentős területi gazdasági érdekeltséget is.

Lampl Hugó emberi mivoltára jellemző, hogy évtizedekre szóló barátságot kötött a helybeliekkel, többek között a társaság alelnökével, dr. Sebők Elek békési ügyvéddel, aki különben a Körös-völgy felvirágoztatásának legdinamikusabb személyisége volt. Vele váltott leveleiből tudjuk azt, hogy Lampl Hugó mily érző lélek, kellemes humorú barát és segítőkész munkatárs volt, akire minden körülmények között számítani lehetett, pláne, ha a vízügyekről volt szó.

Amikor a többéves katasztrofális szárazság után, 1937-ben megszületett a Tiszántúl öntözésének elindítását jelentő XX. törvény, annak megvalósítását a m.kir. Országos Öntözés- ügyi Hivatalra bízták. A hivatal elnöke Kállay Miklós lett, aki műszaki helyetteséül Lampl