Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Zielinszki Szilárd

Zielinszki 1917-ben előadója a Miksa királyi herceg elnöklete alatt lezajlott Országos Mérnökgyűlésnek, amely évtizedes fáradozása eredményeként a Mérnöki Kamara megvalósítása érdekében ült össze. A háborús időszak nem kedvezett a kezdeményezésnek - a királyi ház támogatása ellenére sem. A háború alatt a hadvezetőség többször kikérte tanácsát erődítési ügyekben, bejárja az északi harctereket, a király 1917-ben mérnök ezredessé nevezi ki. Az összeomlás után, a kommün súlyos napjaiban megvédi a nemzeti, hazafias érzelmű ifjúságot a zaklatások ellen, és megóvja a műegyetem rendkívül értékes gyűjteményeit, többek között a Wartha-féle fegyvergyűjteményt a kifosztástól.

Pályája továbbra is felfelé ível, 1920-ban az Országos Középítési Tanács, 1921-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke lesz. 1921 őszétől a Bp.-i kereskedelmi kikötő építésénél elévülhetetlen érdemeket szerez, az ipari kikötő kivitelezésénél pedig már mint kormány- biztos működik közre, nagy megelégedésére az iparnak, s a szakmának egyaránt. Szakírói tevékenységéért a Kisfaludy Társaság „Greguss"-díjjal tünteti ki. (A díjat a műszaki tevékenységet művelők között a szabatos, közérthető stílusért osztották ki.) Ez idő tájt a Magyar Történelmi Társulat is tagjai közé választja. Sikeres ember, de nagy álma, a Mérnök Kamara csak nem tud megszületni.

1923-ban a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tiszteletbeli tagjává lesz, s végre eljő az 1924-es év. Március 12-én, a Mérnökegylet soron következő ülésén nagy előadást tart, megcsillogtatja rendkívüli tudását, műveltségét. Beszédében évekre előre kijelölte azt az utat, amelyet a frissen alakuló Mérnök Kamarának követnie kell, és vázolta a halaszthatatlan feladatokat. Tette ezt olyan éleslátó tárgyilagossággal, hogy a beszéd után, a korábban a kibuktatását szorgalmazók is csodálattal hajoltak meg rendkívüli egyénisége előtt. Ez a több mint egyórás beszéd volt szinte a testámentuma, a gyöngélkedő ember egészsége tovább romlott, s még ugyanez év április 28-án elhalálozik.

Kevesen tudják, hogy ő alapította a műszaki egyetem atlétikai és labdarúgó klubját, a MAFC-ot. Önzetlenül támogatta az arra érdemes hallgatókat, diákotthon alapításán fáradozott, amit sajnos anyagiak hiányában nem tudott megvalósítani.

Végezetül szóljunk alkotásairól, jellemző műveiről bővebben.

A szegedi Szt. István téri víztorony 1903-1904 között épült Zielinszki Szilárd elképzelése szerint. A statikai számításokat teljes egészében jemnitz Zsigmond végezte, ki a részlettervek megvalósításában is oroszlánrészt vállalt.

Az 1000 m3-es víztorony teljes magassága a zászlórúddal együtt (ez is vasbetonból készült) 54,9 m. Az alapozási szint a terepszint alatt 2,9 m mélyen található, a medence

A margitszigeti víztorony nézete és metszete