Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
dabasi Halász Gáspár
Halász a Bach-korszak alatt is tevékenykedett, s tovább próbálta fejleszteni a Sárrét egész területének rendezését, ill. árvízvédelmét. A Sárvízről 1852-ben felvételeket készítettek (Szekszárdtól a Duna melletti Bátáig), s Halász ennek alapján készítette el a Sárvíz alsó folyásának szabályozási terveit, ami magába foglalta a Duna árvize elleni védtöltés és a bátai zsilip terveit is. A munkálatok annyira fontosak volta, hogy állami költségen azonnal hozzáfogtak az elképzelés megvalósításához. Először is megépítettek egy 4 km hosszú csatornát - Szek- szárd és a taplósi Duna-ág között -, ezáltal a Sárvíz alsó, mintegy 50 km hosszú szakasza holt mederré vált, s így a Sárköz egy csapásra mentesült az eddigi ár-, ill. belvizektől, s most már csak a Duna árvizei ellen kellett töltést építeni. Halász Gáspár annyira belevetette magát e munkába, hogy Öcsénybe költözött, s a munkálatokat onnan irányította. Itt sajnos annyira megbetegedett, hogy életben maradása is kétségessé vált, ezért családja Szilasbalhásra szállíttatta. A munkát a Genie-corps (mérnöki hadtest) emberei fejezték be. Halász komplex gondolkodására jellemző, hogy nem elégedett meg azzal a ténnyel, hogy megoldotta a Sárrét vízmentesítését, már 1857-ben elkészítette tervezetét arra az időre, amikor a Sárrét öntözése elodázhatatlanná válik. E nagyszabású terv a Sárrét keleti oldalán az Ősitől Székesfehérvárig terjedő rész, palotai, inotai és a csőri forrásvizek felfogásával számolt, míg a Székesfehérvártól Agárdig terjedő rész a Gaja-Kajtori-tó és több kisebb forrás és ér vizeit használta volna. Mindezektől délre lévő területet pedig a Sió-Kaposból Simontornyánál nyert vizekkel öntözte volna, míg az Ősitől Cecéig lévő terület pedig a Kikeri-tó vizét kívánta hasznosítani. A munkálatokat 300 000 ezüst forint költséggel irányozta elő Halász Gáspár, s amikor a felettesek megkeresésére Stocken porosz mérnök 1 000 000 forintra becsülte a csatorna- hálózat megépítését, mindkét elképzeléstől elálltak. így a Nádor-csatorna társulat csak segítséget ígért a területén öntözni kívánó vállalkozásoknak. A Kaposvölgy a XVIII. sz.-i térképen
