Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Hajnal Antal
Ebben az építészeti időszakban készült el a Fiumara-csa- torna és a Recsina folyócskák közötti „Delta" terület feltöltése 100 000 m2 terjedelemben. A Mária Terézia-hullámgát meghosszabbítását is ekkor végezték el 300 fm hosszban. Felépítették a tengerészeti hatóság palotáját a korábban már kiépített Sanita rakparton, a IV., V.-ös raktárt a Zichy- mólón, s a VI., VII., VIII.-as számú nagy „hármas "-raktárt a Stefánia-rakparton, de építettek vízi erőművet is, ami emelőgépeket mozgatott. A kikötő kijáratának jelzésére acél világítótornyot állítottak fel a Mária Terézia-hullámgát végén, igaz ezt műszaki problémák (süllyedés) miatt vissza kellett bontani, s ekkor már olyan helyre állították fel (a Déli vasút-országút kereszteződése), ahol már biztos altalajt találtak. A Fiumara torkolatánál fakikötő létesült, ami az akkoriban elhunyt kereskedelmi miniszter emlékére a Baross Gábor fakikötő nevet kapta. A kiviteli munkálatokat ez időben a Gregersen és fiai, valamint zimonyi Schwarz Ármin és fia társvállalkozók hajtották végre. Ezen fakikitővel kapcsolatban a farakodó helyek bővítése céljából feltöltésre került a Recsinán túli ún. Brajdicán 45 000 m2-nyi terület. A Brajdicán a Deltával a Recsinán átvezető két vashíddal, s a Delta a várossal a Fiumarán átvezető két vasúti forgó híddal (ezt Feketeházy János tervezte) kötötték össze. Ugyanezen építési időszakban létesült a 350 m hosszú Ferenc Salvator-rakpart, s a 120 m hosszú Mária Valéria- móló; 20 m-rel megszélesítették a keleti rakpartot, építettek a helyi hajóközlekedés megoldására egy a Lidó-rakpartból kiágazó 40 m hosszú kis mólót, s a Mária Terézia-hullám- gátat tovább 100 m-rel hosszabbították meg. A torpedó és vegyészeti gyár között, közel az istriai határhoz 17 000 m2-nyi területen állami támogatású hajógyár létesült 100 m hosszú, 80 m széles, 25-ös hajlású sólyatérrel. Az építkezések sora nem szűnt meg. Újabb területek kerültek feltöltésre (1894), a Rudolf-mólón újabb tárházak épültek, s megépült a Leszámítoló és Pénzváltó Bank nagy átrakó komplexuma is. Továbbá fahangár, borraktár, kávéraktár, új pályaudvar, városi vízvezeték, villamos világítás létesült (1892-94). A kikötő teljes kiépítését azonban még tovább kívánták vinni. Tervbe vették még a Brajdica-farakhely kiépítését, egy külön fapályaudvar telepítését, a Mária Terézia-hullámgát 400 m-rel való újabb meghosszabbítását, új rakpart, új móló, hajógyári telep kibővítését - ami mind a jövőt célozta. A rakpartok teljes hossza: 4809 m-t, a hullámgátak teljes hossza: 2085 m-t tettek ki, s az Adria E-i partján a XX. sz. hajnalára egy korszerű kikötő létesült. A kikötő teljes vízfelülete 52 ha, ami 15,5 ha-ral volt bővíthető, védett vízfelületnek minősült, s előkikötőnek nevezték szakmai körökben. A Ferenc József-rend lovagkeresztje A Vaskoronarend III. osztálya
